2009. március 26. Szemely történetének sarkalatos napja.
Ugyanis, érdemben ekkor kezdődik el az a per a Pécsi Városi Bíróságon, melyben kilenc, -a becsületében vérig sértett-, szőlősgazda harcol a két szemelyi „főgonosszal” szemben, és a törvény erejét kívánja felhasználni a megbillent önérzetük egyensúlyának helyreállításában.
A történet 2008. július 25-re nyúlik vissza, amikor is, Kovács Pál polgármester, összehívta egy lakossági fórumra a Dubravai útépítés kapcsán az érintett szőlőtulajdonosokat.
Az elvárt 130 tulajdonosból mindössze 20-an jelentek meg, viszont a falu lakói közül többen is érdeklődést mutattak az esemény iránt. Nem véletlenül, hiszen az önkormányzat közpénzt kívánt felhasználni a külterületi útépítésre.
Az egybegyűltek már kész tényként szembesülhettek az önkormányzati akarattal, miszerint lesz útépítés, a gazdák, ha akarják, ha nem. Sőt minden gazda számára kötelező lesz a hozzájárulás megfizetése is. A kibontakozó parázs vita során többen is kinyilvánították nemtetszésüket a közpénz ilyetén felhasználása ellen, és az igények pontos felmérésének hiánya miatt.
Minderre a válasz, a már jól ismert, „a testület megszavazta” szlogen volt.
Ennek ellenére, a jelenlévő gazdák közül többen is /8 fő/ a beruházás ellen szavazott. 12-en viszont kiálltak az útépítés mellett.
A távollévők véleménye nem igen érdekelte Kovács Pált, hisz az ő olvasatában, aki nincs itt, az az útépítést akarja. Punktum!
A hozzászólások híven tükrözték az emberek elégedetlenségét, és a felháborodásukat.
Szó, szót követett, és ekkor állítólag, elhangzott az a bizonyos mondat, amely a jelen per tárgyát képezi.
De ezt ott, akkor, még senki sem tudta…
Aztán telt múlt az idő, a Nagy Szemely Királyságban. Vidámságban teltek a napok, a nép lelkesen fórumozott a honlapon, fikázta az önkormányzati döntést, és hovatartozástól függően egymást.
Pali király bikacsökkel ütlegelte a honlap szerkesztőjét, hűséges emberei fenyegetőleg demonstráltak, nyilatkoztak a médiának, az ellenzék meg szolidálisan rettegett a megtorlástól.
Szóval, volt itt minden, csupa móka és kacagás…
Ebbe az idilli képbe rondított bele az a bizonyos augusztus 6-a, mikor már korán reggel, az újságból kiderült, hogy a szeretett Pali király bizony fel lett jelentve, a bikacsökös mutatványa miatt.
Kilenc ember nézett aznap reggel bágyadtan a tükörbe, és a látvány megdöbbentette őket.
Igaz, hogy már 12 napja motoszkált valami furcsa érzés a zsigereikben, de most hirtelen megvilágosodtak: -De, hiszen nekem megsérült a becsületem!-
Kilenc ember egyszerre kiáltott fel. Az üvöltésük elhallatszott Szemelytől Pécsig, és Pécstől Szemelyig.
Ezt a rettenetet azonnal orvosolni kellett, hisz tudjuk, „A becsület mindennél többet ér!”
Némi önkormányzati segítséggel, -az alpolgármester és a „titkárnő” tanúságtétele mellett-, sikerült a kilenc embernek egy egységes feljelentést kiagyalni a két „főgonosz” ellen, akik, ugye 12 nappal ezelőtt, hogy úgymond megsértették a becsületüket.
Az már egy kész csoda, hogy a tiszteletre méltó kilencek, hogy bírták ki eddig, a sérült becsületükkel.
Azon már meg sem lepődhettünk, hogy a szemelyi önkormányzat, a bokros teendői közepette, nem foglalkozhatott azzal a csip-csup üggyel, hogy a polgármester éppenséggel tettleg bántalmazott egy szemelyi polgárt, és ezzel egy ország előtt járatta le az önkormányzatot és a falut, mikor sokkal fontosabb a becsületében sértettek pátyolgatása.
A testület átérezve a rendkívüli helyzet súlyosságát, megtette, ami csak tőle tellett.
Nem, nem függesztették fel állásából a verekedő polgármestert, és nem is oszlatták fel a testületet, - akkor hogyan épülhetne meg a királyi sztráda-, hanem mély hallgatásba burkolózva jogszerűsítették a testi fenyítés alkalmazását.
Persze, hogy ne lógjon ki a lóláb, a szemelyi „ősellenséget” is célszerű volt a buliba belekeverni. Így kettőt üthetünk egy csapásra! Ezt jól kifundálták, de vajon ki lehetett az ötletgazda?
Kovács Pál polgármester, a helyi Erdőbirtokosság elnöke, aki a bikacsököt előszeretettel alkalmazza a helyi kommunikációban, mániája az útépítés, szeret egyszemélyben dönteni, de a felelősséget szívesen megosztja másokkal
Sárosácz Márk Tibor, az önkormányzat gazdasági bizottságának tagja, mellesleg páholyból szereti nézni a bikacsökölést, szívesen nyilatkozik a horvát kisebbség nevében, kedvenc időtöltése a nyugdíjasok riogatása, újságíró fenyegetése, fő szlogenje: „Költözz el!”
Miátovics Mihály, több cikluson keresztül volt alpolgármester, most csak képviselő, a gazdasági bizottság tagja, a horvát kisebbségi önkormányzat tagja
Sárosácz Mihály, a horvát kisebbségi önkormányzat elnöke, a Baranya megyei horvátok elnöke, tőle származik az örökérvényű mondat: „üdvözli, hogy végre valaki felébresztette a szunnyadó erőt”
Sárosácz György, a horvát kisebbségi önkormányzat tagja, a helyi Erdőbirtokosság elnökségi tagja
Bőhm Györgyné, a horvát kisebbségi önkormányzat tagja
Uzon Mihály, a helyi Erdőbirtokosság, ellenőrző bizottságának tagja
Klárics György, pécsi lakos, aki hajlamos a szemelyi szőlőhegyet összetéveszteni a svájci Alpokkal
Pagonyi Lászlóné, pécsi lakos
Az már csak hal a tortán, hogy a vád tanújaként Buják István alpolgármester, és Mester Csabáné, a polgármester volt, vagy van? titkárnője szerepel.
Így már össze is állt az „Aranycsapat”, a verhetetlen tizenegy.
Nem tudom, lát itt valaki valamilyen összefonódást?
No, de mi van a többi gazdával? Az Ő becsületüket nem sértette az az ominózus mondat?
Vagy talán nem is erről van itt szó?
Hanem, inkább egy politikai boszorkányperről?
Amikor a képviselők, a kritika hatására, egy csapásra magánemberré változnak, és személyes sértésnek tekintik, a döntésük bírálatát.
Ha, nem elég a bikacsök, akkor majd a törvény szigorával sújtunk le azokra, akik a törvénytelenséget felhánytorgatni merték!
Bizarr!
Így már, nem csoda, hogy rendkívüli fontossággal bír e per.
Hiszen a cél, azon kívül, hogy a két „főgonosz”, -Komor László és Fenyvesi Árpád- száját egyszer s mindenkorra betapasszák, így elhallgattatva a helyi ellenzéket, egyben példát is kívánnak statuálni a szemelyi lakosság számára. Így jár mindenki, aki a hatalommal szembe mer szegülni.
Nem utolsó sorban, Kovács Pál részére meg jól is jöhet, az "Aranycsapat" által, a Bíróság előtt megteendő hűségnyilatkozat, amiért bizonyára, az uralkodó, nem lesz hálátlan.
Az már ugye, csak egy kocsmaszintű pletyka, hogy akik bevállalták a feljelentést, szép kis summa üti a markukat?
Az csak természetes, hogy akik immár nyolc hónapja kénytelenek sérült becsülettel, mondhatni becsület nélkül élni, azoknak megjár egy kis kártérítés…vagy valami más…
Nos, ezt hivatott a Pécsi Városi Bíróság eldönteni.
