Szemely, okt. 3. "A Függetlenség Napja"!

Szemely és Szentkútpuszta lakói a változtatásra, a teljes rendszerváltásra, a "tahóság diktatúrájának" megszüntetésére szavaztak. A királyságnak vége! A múlt sötét árnyai vesztettek és végre a megérdemelt helyükre kerültek.

A Szemely Holnap Egyesület, a civilek, véghezvitték a csodát, hiszen valamennyi jelöltjük győzött, így megalapozva egy új önkormányzat, és egy új élet kezdetét, ahol az egyenlő mérce, az értékek megbecsülése, és a demokratikus értékrend a követendő.

Együtt, egymásért! És csak együtt sikerülhet!

Szemely és Szentkútpuszta új önkormányzata:

Fenyvesi Árpád polgármester, Csonka Edina, Dani Zoltán, Szőke Csaba, Törökné Gáll Éva képviselők.

Köszönjük a választóknak a támogatást, a szavazatokat!

Köszönjük Szemely! Köszönjük Szentkútpuszta!

A választások kapcsán óhatatlanul felmerül az emberben a kérdés, a választáson induló jelöltek, vajon miért is akarnak képviselők, vagy polgármester lenni.
Mi az a motivációs erő, mely a megmérettetés vállalását indokolja.

Jó esetben bizonyára a tenniakarás, hogy a településük jövőjéért szorgoskodjanak, és minden lakó számára a legelfogadhatóbb életteret teremtsék meg. Az egyes jelöltek bizonyára tisztában vannak a képességeikkel, rátermettségükkel, mely alkalmassá teheti őket a településük lakói érdekeinek megfelelő képviseletére. A közösségért eddig is önzetlenül vállalt és tett cselekedeteik méltóvá teszik őket a közösség bizalmára.

Rossz esetben, az is előfordulhat, hogy az elődök példamutatása, a túlságosan alacsonyra tett mérce következtében fogalmazódik meg bennük a gondolat, hogy:

„Ennyit én is meg tudok csinálni. A kezemet én is fel tudom vezényszóra emelni, és ezért még pénzt is kapok. Akkor meg miért is ne?”
Jó példa erre egy baranyai kis falu, ahol 36-an indultak a 4 képviselői helyért.

Szemelyben, azért más a helyzet. Két polgármester jelölt, és tíz képviselő jelölt indul a vasárnapi megmérettetésen. Bizonyára azért csak ennyi, mert mindenki tisztában van a vállalt feladat nagyságával, és a felelősség súlyával.

Azonban érdekességekre, és figyelmeztető jelekre itt is bukkanhatunk.
A tisztelt jelöltek a szavazatok elnyerése érdekében eljuttatták a programjukat és bemutatkozó irományaikat a választókhoz, hogy azok a lehetőségek többszöri áttanulmányozása eredményeként, saját maguk eldönthessék, hogy kiknek is szavaznak bizalmat.
Már amelyik jelölt megtette. Mert bizony erős kétségeket ébreszthetnek a szavazókban azok az önjelöltek, akik még arra sem méltatták a falu lakóit, hogy akár csak egyetlen cetli erejéig, megtiszteljék őket. De voltak olyan jelöltek is, akik már előre eldöntötték, hogy kiket akarnak képviselni, ezért akiket feketelistára tettek azoknak nem adtak a programjukból.
Mivel minden jelölt függetlenként indul, ezért elég nagy arcátlanság részükről, ha előre azt sugallják, hogy azokat én nem is akarom képviselni, csak amazokat.
Az, az arrogáns tahóság, mellyel kijelentik, hogy minket úgyis mindenki ismer, akkor meg minek kéne bemutatkozni, előrevetíti egyes jelöltek alkalmatlanságát.
Lehet, hogy ismerik őket, legalábbis azok, akik nap, mint nap megfordulnak a kocsmában. Csakhogy okt. 3-án nem a kocsmaválogatottat választjuk meg, hanem a falu közösségének leendő vezetőit.

A kocka el van vetve. A választék adott. A csapatok felsorakoztak, hiszen mindkét polgármester jelölt bemutatta, ki így, ki úgy a csapatát, hogy kik azok a személyek, akikkel megvalósíthatónak tartja a programját. A programot, melyet ugye a polgármester jelölt személye fémjelez.
A Szemely Holnap Egyesület hat éves működése alatt bebizonyította, hogy a falu közösségéért önzetlenül is lehet tenni, a lakók érdekeit képviselni, és bátran szembeszállni a hatalmával visszaélő önkormányzattal, és annak vezetőivel.
Nyílt, világos programot tett a választópolgárok elé, a jelöltjeik kiválasztásában egy közösség akarata érvényesült. Jelöltjeik hosszú évek óta a falu kulturális és közösségi életének, a helyi közéletnek a mozgatórugói. Számtalanszor bebizonyították, hogy tudnak és akarnak is tenni ez emberekért. Fenyvesi Árpád polgármester jelölt, Csonka Edina, Dani Zoltán, Szőke Csaba, és Törökné Gáll Éva, reményt jelenthetnek, hogy Szemely és Szentkútpuszta lakói számára van biztató jövő, és sikeres holnap!

A másik csapat, a Buják István jelenlegi alpolgármester és polgármester jelölt vezetésével összeállt társaság: Bosnyák Mihály, Karácsony Zoltán, Kumli József és Török Péter.
Itt bizony már erős kételyek gyötörnek.
Szándékaik milyenségét jól példázza a néhány!!! – nem mindegyik -, szavazópolgárhoz eljuttatott sajtcédulájuk.
A fekete-fehér cetlin lévő program, silány másolata a másik csapat programjának.
Hurrá! Itt mindenki egyet akar, vagy a másolás egyszerűbb dolog, mint a gondolkodás!
A tőmondatos megfogalmazás hűen tükrözi Buják István képességeit, hisz a nyolc év képviselősége alatt két bővített mondat még nem jött ki a száján. Viszont egy hangfelvétel tanúsága szerint az „anyázás” elég jól megy neki.
Ugyan már, milyen szinten képviselhetné egy ilyen ember a falu érdekeit? Jobb nem is belegondolni.
Másrészt, milyen hitelességgel bírhat, - "Pali király" jobb keze -, aki alpolgármesterként közreműködött a falu összes tartalékának eltüntetésében. Aki a bíróságon a „Boszorkány-per”-ben, a vád tanújaként váltig állította, hogy elhangzott, ami nem hangzott el.
És aki, 2008 nyarán hitet tett a bűncselekményt elkövető Kovács Pál mellett, és ezzel az erőszakot, a megfélemlítést és a kirekesztést támogatva közreműködött a „királyi diktatúra” fenntartásában.
Kit és mit akar képviselni Buják úr? Bizonyára „Pali király” bábjaként fog szerepelni, így nem lesz hátrány az önálló gondolat hiánya. A falu szavazói már egyszer felszólították, 2008 őszén, hogy takarodjon el a közéletből. Nem tette meg, mint, ahogy a „négyek bandája”, többi tagja sem.
Melynek egyenes következménye lett a falu megtakarított pénzének eltapsikolása.

A csapatának tagjai, vajon átgondolták, hogy ki mögé is sorakoznak fel?
Mert ha igen, őket is minősíti, hogy kivel is vállalnak közösséget. Vagy elég, ha szeretjük a focit, meg a sört?
Vagy van az a pénz, ami gyógyítja az égő pofabőrt?
Na de, mit akarhat, Bosnyák Mihály a gazdasági bizottság elnöke, jelenlegi képviselő? Hiszen Ő is pont olyan sáros, mint a Buják, hisz egy testületben játszották a szavazógépet, azzal a Miátovics úrral együtt, akinek legalább volt annyi esze, hogy megelégszik a kisebbségi képviselőséggel.
És vajon mit akarhat Karácsony Zoltán, akiről sok mindent nem tudhatunk, hisz a közélettől távol tartotta magát. Talán csak annyit, hogy még a hamis tanúzást is bevállalta, csakhogy mentse „a szemelyi rambo” haverját, a már. 15-i balhé kapcsán. Ez a nemes cselekedet bizonyára elég volt a csapatba kerüléshez.
Vagy ott van Török Péter, aki talán már rájött arra, hogy az Ő szerepe, csak a Török család megosztása, gyengítése, a másik oldalon induló rokon miatt.
A szokásos „királyi” trükk: „Oszd meg és uralkodj” /Pali király persze, nem szólt bele/

De vajon mit keres e díszes brancsban Kumli József? A sikeres vállalkozó, a sportember, aki eddig olyan messze volt a helyi közélettől, mint Tokió Szemelytől.
Ha már a focipályán kívül, közéleti pályára is kívánkozott, akkor miért nem tette meg ettől a bandától függetlenül, mint Mátyás Gyuláné, meg a Buzási Zoli.
Ők legalább tiszteletet érdemelnek a bátorságukért.
De, ugye aki korpa közé keveredik...hmm. Józsi, ez gáz, nagyon gáz!!!

2010. okt. 3-án, Szemely és Szentkútpuszta is választ.
Mindenki saját felelőssége, és belátása szerint dönt, hogy hogyan.

Választhatjuk a biztató, reményteljes holnapot, ahol a lakosság saját kezébe véve sorsát, Szemely és Szentkútpuszta végre elindulhat a felemelkedés útján. A jövőt, melyben mindenki büszkén élheti meg, hogy egy összetartó közösség tagja, s melyre úgy gondolom a reményt, a Szemely Holnap Egyesület jelöltjei jelenthetik.

Vagy választhatjuk ismét a tegnapot, az erőszak, a megfélemlítés, a fenyegetettség és kirekesztés sötét diktatúráját. Ahol már annyiszor megtapasztaltuk az önző egyéni érdek érvényesülését, a közösségi érdekkel szemben. Ahol az információk eltitkolása a hatalom bevett eszköze a lakosság szellemi sötétségben való tartásához.

Szemely és Szentkútpuszta megérett a változtatásra. A teljes változtatásra, mely elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy felzárkózhassunk a környező települések dinamikus fejlődéséhez. Ehhez új gondolatok, és új emberek kellenek. Nem engedhetjük meg, hogy a múlt sötét árnyai ismét hatalomra kerüljenek!

Szemely, Szentkútpuszta! Itt az idő! A sorsunk, gyermekeink, unokáink jövője a kezünkben van. Ne szalasszuk el az adódó lehetőséget, hisz csak négyévente dönthetünk. Tegyük azt, amit a lelkiismeretünk és legjobb belátásunk diktál! És ha jól döntünk, végre a demokrácia is visszatalál a faluba.

Ui: még 2 nap
 

Amint azt a Nagy Könyvből tudhatjuk, a szónak teremtő ereje van. Na de, hogy ez egy egyszerű földi halandó esetében is működik, azt már nem gondoltam volna.
Az előző posztomban éppen arról írtam, hogy aki Szemely Önkormányzatának dicső tetteiről akar olvasni, az ne a blogomat böngéssze, hanem a „Glasnik”-ot, erre mi történik, fél éves hallgatás után ismét megjelent a „faluújság”.
Persze azért nem kellett valami jóstehetségnek lenni, hogy erre nem számíthattunk, hiszen közelednek a választások, így ezt a témát kellőképpen meg lehet lovagolni.
Másrészt azért mégiscsak eltelt egy fél év az utolsó megjelenés óta, és ha azt vesszük, hogy negyedéves produktumnak harangozták be, akkor most bizonyára el leszünk halmozva információkkal, az önkormányzat és a falu eseményei kapcsán.

Azonban mint már annyiszor most is csalódást okozott a „Glasnik” szerkesztősége.
A szokásos tetszetős formát, sajnos ismét nem sikerült megfelelő tartalommal megtölteni.
Pedig Sárosácz Tibike főszerkesztő mindent megpróbált, hogy életet leheljen a „Kamunyúz”-ba, hisz a szerkesztőségbe már profi újságírót is importált, -Dr. Mészáros Attila exDN személyében- és a cikkek alatt csak úgy hemzsegtek az idegen nevek, és a dr-k, volt itt minden nagykövet, hegybíró, ügyvéd, szakácskodó főszerkesztő, nyugdíjas újságíró, doktor néni, sőt még Zsiga is előkerült, valamint az állandó szereplő Vidákovics család, újabb sarja.

Csak éppen egy valami hiányzott a szemelyi faluújságból, Szemely!
A 12 oldalból, nagy jóindulattal, ha 5 oldal szól a faluról, ha csak nem számoljuk bele a „gugli” szintű szemely=személy variánsokat.

Na, de ne legyünk telhetetlenek, hisz az a néhány nekünk szóló oldal, az azért nem semmi.
Kaptunk egy féloldalnyi „aranyoldalakat”, az önkormi csodáiból, és két és fél oldalt a leköszönő uralkodó, Kovács Pál, alias „Pali-király” memoárjából, megspékelve a néphez szóló intelmekkel.
Az azért röhejes, hogy már az első mondatot is sikerült elrontani:

„1993-ban időközi választáson lett Személy polgármestere Kovács Pál.”
 

Kaptunk hozzá egy fotót is, hogy emlékeinkben megőrizhessük Pali bácsit, királyi fenségében, napszemcsisen, az elnyűhetetlen sárga trikóban. Persze a kép ilyen formában erősen hajaz a bűnügyi híradások fotóira, de ez bizonyára csak a véletlen műve, vagy Tibcsi már tud valamit...
Mint tudjuk, a szem a lélek tükre, de ebben az esetben a lélek maradjon rejtve.

Viszont a „csak a szépre emlékezem” riport során igyekeztek glóriát farigcsálni a helyi „bikacsökös” kiskirály kobakja fölé. Hiszen a szelektív memóriának köszönhetően, - idézet „Pali király” klasszikus mondásából -, csak negyed és fél információkat tudhatunk meg Szemely polgármesterének 17 vagy 18 éves uralkodásáról.
A sikerekről szóló visszaemlékezésből viszont hiányzott, hogy egy sikeres ember, sikeres munkája eredményeként vajon miért nem vállalta az újabb megmérettetést.
Az elért eredmények taglalása közepette egyre inkább kirajzolódik az olvasó számára egy feledhetetlen, és fedhetetlen ember szentté válásának története.

Csakhogy egy dolgot, azért semmiképpen ne feledjünk el, Kovács Pál, amit tett azt nem csak a faluért tette, hanem elsősorban önmagáért is! Szó sincs itt semmiféle önzetlen áldozatvállalásról, a közösségért tett jóságos cselekedetekről.
Kovács Pál 17 éven keresztül, Szemely polgármestereként, busásan meg lett fizetve, hogy a vállalt feladatait elvégezze. Soha nem tett olyat a faluért, amiért ellenszolgáltatást nem kapott, és nem származott belőle neki is haszna. A falu polgármestereként a falu szolgálatára esküdött fel, így mint a falu alkalmazottjaként tette azt, ami a kötelessége és feladata volt.
A falu nem tartozik neki semmivel. Az, hogy a hatalmával hogyan élt, illetve visszaélt, az már más kérdés. Elég bizarr, hogy ezért valakik még szentté is akarnák avatni? Hmm…

Viszont a riportba néhány balga mondat azért belecsúszott, de így legalább előbuggyant Ő királyi szentsége...

„Nem akartam polgármester lenni. Mi több szabálytalanul lettem azzá…Elődöm egyébként lakossági nyomásra mondott le.”

Hát igen, nem ez volt az utolsó szabálytalanság! De ha egy üzlet beindul… 2008-ban viszont lakossági nyomásra sem volt hajlandó Kovács Pál lemondani…

„Horvát Nemzetiségi Ház… itt lett volna a két európai hírnevű táncegyüttes, a Tanac és a Baranya székhelye is, és ez lett volna a központja a megyében élő nagyon sok horvát ajkú lakos rendezvényeinek…”

Tehát, nem a falu lakóinak, és nem a falu közösségének, a falu pénzéből, hanem az idegeneknek, egy kacsalábon forgó palotát…
Helyette maradt a romhalmaz a budival! 17 év nem volt elég a pottyantós megszüntetésére…
És még van pofája siránkozni a „füstbe ment terv”-en.
De, hol a pénz Pali bácsi?

„Amit lehetett megtettem, s megtette az önkormányzat is. A magam nevében csak annyit mondhatok, nincsenek a következők felé elvárásaim.”

/Vagyis nálam jobbat úgy sem találtok, arról, meg hogy az új önkormányzat ne érhessen el látványos eredményeket, arról már gondoskodtam./

„Beleszólni én már semmibe nem akarok, nem is tudnék, annyit azonban hozzáteszek, hogy ha a tanácsomat, segítségemet kérik, és csak ebben az esetben, nagyon szívesen állok a rendelkezésükre.”

Hiszi a piszi! Most is beleszól, és ezután is belefog, hisz a királyi hatalomról nem lehet könnyen lemondani.
Hiszen csak vissza kell egyet lapozni, és ott olvasható Kovács Pál nagymonológja, melyben hülye kérdésekkel próbálja megalázni a lemondott képviselőket, köztük az egyik jelenlegi képviselőjelöltet, és ahol az egyik polgármesterjelöltről úgy nyilatkozik, hogy

„Isten óvja tőle a szemelyieket!”

Bizony szép mondat, lehet vele riogatni a falu istenfélő lakóit, pláne egy olyan ember szájából, aki köztudottan világéletében a „vörös kapcsolatok” haszonélvezője volt.
Az Úr nevét szájadra ne vedd!
De megtette, hisz bizonyára már megfeledkezett róla, hogy okt. 6-án, a Bíróságon lesz jelenése, vádlottként, épp egy rágalmazási ügyben. Ha lúd, akkor legyen kövér!
De vajon, kiknek akar segíteni? Nem nehéz kitalálni.
Ott virít a másik oldalon a „Tanítvány”, aki nyolc év képviselőséggel, ebből négy év alpolgármesterséggel a háta mögött, úgy gondolta kitanulta az uralkodás minden csinnyát-binnyát, - hands up-ban kiváló -, és ha szorul a kapca, a „Mester” majd segít.
Bizonyára! Csak vajon van-e még az a pénz, amiért ezt megteszi? Nekik csak tudniuk kell, hisz együtt tapsikolták el az egészet.
Az azért röhejes, hogy a tisztelt polgármester jelölt úr, aki nem szereti, ha leírom a nevét, a kultúrházzal próbál kampányolni, holott Ő is, - alpolgármesterként -, lelkesen közreműködött a felújítási pénz elverésében.
Vagy erre már nem emlékszik? Vagy ennyire hülyének nézi a falu lakóit?

No majd kiderül. Mindenesetre Tibcsi azért jól elnosztalgiázott a szeretett Kircsivel, és megpróbált, - lehet hogy utoljára – még egy önkormis újságot kiszerencsétlenkedni magából.
De ami nem megy, azt ne erőltessük. Mint a szentté avatást.
Habár, azt azért nyugodtan kijelenthetjük, hogy Pali király egy feltételt teljesíteni tudott a szentté válás útján.
Ahogy tartja a népi mondás: „Minden szentnek maga felé hajlik a keze.”

Ui: még 5 nap
 

Nyílt levél egy "kommentelőhöz"

Kedves „waterfall”!

Habár tudom, hogy ki vagy, de ha már Te megtiszteltél, hogy a nick-nevemen szólítasz, akkor én is megteszem.
Örülök, hogy a messzi távolból is figyelemmel kíséred az írásaimat, habár a tartalmukkal messzemenőkig nem értesz egyet. Az írásaimból hiányolod a pozitív hangnemet, ugyanakkor olyan dolgokat is a szememre vetsz, amiket én nem is írtam.
Mivel elég régi bejegyzésemhez szóltál hozzá, - „Übertahó, avagy a zártkörű játszótér avató” -, ezért itt és ilyen formában válaszolok.

Kedves „waterfall”!

Sajnos eltévesztetted a címet! Ne itt keresgélj, ha a szemelyi önkormányzat viselt dolgairól pozitív kicsengésű információkat akarsz olvasni.

Ugyanis a „szemelyinfo”, mint ahogy ki is vagyon rá írva „Görbetükörben a Királyság mindennapjai”.
Ha a „tahóság diktatúrájának” szép oldalairól szeretnél olvasni, akkor az önkormányzat hivatalos weblapját a „szemely.hu”-t, vagy a hivatalos faluújságot a „Glasnik”-ot kellene böngészgetned.

Arról, hogy ezekből, az önkormányzati szócsövekből nem tudsz naprakész infókat kapni, nem én tehetek. Ha már ők sem tudnak magukról szépet és jót írni, akkor ezt miért várod el tőlem?
A szokásos félreértésen már meg sem lepődöm, hogy miszerint:

„Hogy engedheted meg magadnak hogy olyan embereket akiket szemelyesen nem is ismersz a foldbe tiporsz, porig alazol csak mert neked mindenkivel bajod van.”

Először is, nekem senkivel sincs bajom, mert nem magánemberek viselt dolgairól írok, hanem választott tisztségviselők, akik önként vállalták képviselőségüket, tehát közszereplők ténykedéséről mondom el a magánvéleményemet.
Másodszor, ha csak én látnám negatívan az önkormányzat viselt dolgait, akkor biztosan velem van a baj, de a leírt véleményem nagyon sok emberben egyetértésre talált.
Hiszen másképpen nem is írnám a blogot, mintegy tükröt tartva a hatalommal visszaélők elé.

A nem tetszetős tükörképért nem a tükör a felelős.

Megnyugtatásul azért közlöm veled, ha megszűnik a „tahóság diktatúrája”, vele együtt megszűnik ez a blog is.

Üdvözlettel: Donki

Ui: még 11 nap
 

Hosszú évek óta, sokakat reménnyel, másokat rettegéssel töltött el a gondolat, mi lesz, ha nem lesz „Pali király”.
És most megtörtént a nagy esemény, Kovács Pál polgármester 2010. szept. 17-én megtartotta az utolsó testületi ülését.
A 18 éve hatalmon lévő „Pali király” saját bevallása szerint, még sohasem érezte magát ily felszabadultnak, gondtalannak. Az uralkodás mázsás súlyától megszabadulva, önfeledt boldogsággal vezényelte le a kevésbé sem önfeledt és boldog testülete számára az „utcsót”.

Az uralkodó jókedve érthető, hisz annyi megpróbáltatás közepette mégiscsak sikerült megvalósítania a terveit, többek között teljesült a sok éves vágya, megépült a szőlőjéhez a „királyi sztráda”, sikerült a falu kultúrházára félre tett pénzt is elköltenie, és mondvacsinált ürügyekkel a falu költségvetését lenulláznia.
De legfőképpen annak örülhetett, hogy mindezt szabadlábon megtehette.

Megköszönve a testületének az eddigi „munkáját”, azért a jó uralkodó nem feledkezett meg róla, hogy még utoljára porig alázza őket, mikor kijelentette, hogy

„a legsikeresebb testület az 1994-98-as volt.”

Holott ha jól belegondol, igazán ennek a testületnek a hűségét és odaadását kellett volna kiemelnie.
Hiszen ezek a hűséges képviselők, - Buják István, Bosnyák Mihály és Miátovics Mihály -, voltak azok, akik a polgármester által elkövetett bűncselekmények, és a számtalan törvénysértés ellenére is végig kitartottak mellette, akár még bevállalva a hamis tanúzást, a csalást, a hazugságokat, és szembeszállva a lakossági akarattal, segítették a királyi hatalom fennmaradását.
Tették ezt bizonyára nem önzetlenül, és nem is a falu érdekében.
Csurrant-cseppent? Naná! De nemcsak a pénzre kell itt elsősorban gondolni.
Pont ezek a kapzsi emberek tennének valamit is önzetlenül?
Majd megtetézve a becstelenséget, közreműködtek a település gazdasági lenullázásában.

Pali király leköszönt, önként és dalolva, nincs már miért maradnia...üres a kassza...nemsokára már csak Kovács Pál szemelyi „kis” nyugdíjas lesz, de nem 70.000-es nyugdíjjal...

A „hűségesék” meg kezdhetik a rinyálást, hogy mi lesz ezután?
Akár csak, mint Miátovics úr a „kultúrház-projekt” mindenkori élharcosa, aki - meghazudtolva önmagát, minden lelkifurdalás nélkül hozzájárult a 28 millió elherdálásához -, most remegő hangon érdeklődött, hogy vajon mi lesz a „Búcsú-bál” finanszírozásával, hiszen a horvát kisebbség már megfogadta a zenekart.
No komment...

A királyságnak vége, Pali király leköszönt, jobb későn, mint soha...
Súlyos árat és örökséget hagyva maga után...

Megtehette volna ezt előbb is... 2008. augusztusában... és most a falunak lenne 40 millió Ft megtakarított pénze!!!

Helyette: Nulla !!!

Ui: Még 14 nap...
 

Szemely község lakóinak volt egy álma. Egy gyönyörű álom, hogy a közösségnek és a kultúrának legyen egy háza. Egy ház, ahol otthonra lelhet kicsi és nagy, ahol ápolhatják a hagyományokat, ahol teret kaphatnak a különböző művelődési és szórakozási igények, ahol szégyenkezés nélkül lehet vendégeket fogadni, és ahol az ünnepeink méltó keretek között kerülnek megrendezésre.

18 éve erről álmodnak az itt élő emberek.
18 éve hisznek az ígéreteknek.
18 éve gyűjtögetik a falu pénzét, -visszafogva az egyéb fejlesztéseket-, hogy meg legyen az önrész a „kultúrház-pályázathoz”.
18 év alatt számtalan pályázat készült, -nem kevés pénzért-, és mind elbukott.
18 év alatt a környező települések már mind felújították, -volt ahol többször is-, a helyi igényeknek megfelelően a kultúrházukat.
Míg Szemelyben 18 éve próbálnak megszabadulni attól a kétes dicsőségtől, hogy itt van az utolsó pottyantós budival ellátott „kultúrház”.
18 éve Szemely község polgármestere Kovács Pál.
18 év alatt számtalanszor elmondta, hogy a legfontosabb cél a kultúrház, a „namber van”, minden más csak ez után következhet.
18 év alatt öt választást nyert meg a hangzatos ígéreteivel.
18 év alatt mindegyik képviselő-testülettel megvalósította, hogy a „farok csóválja a kutyát”.
18 év hosszú idő..., Kovács Pálból meg pláne..., és mégis...
18 év alatt összegyűlt 28 millió.

És most mindennek vége...
Kovács Pál uralmának, és vele a 28 milliónak!
Mert amit 18 év alatt az önkormányzat megspórolt a falun, azt most 6 hónap alatt a „négyek bandája” eltapsikolt.
Megtehették, mert ők így döntöttek, hogy a falut gazdaságilag lenullázva adják át a következő önkormányzatnak.
Megtehették, mert bizonyára a 28 millió az ő pénzük volt és nem a falué, hiszen valószínű, hogy sem Kovács Pál polgármester, sem Buják István alpolgármester, sem Bosnyák Mihály képviselő, a gazdasági bizottság elnöke, és sem Miátovics Mihály képviselő, a gazdasági bizottság tagja, sem vett fel egyetlen fillér tiszteletdíjat, vagy költségtérítést a ciklusaik alatt. A 28 misi bizonyára a közös bankolásuk eredménye, melyet most nagylelkűen elherdálnak.
De az is lehet, hogy a vég szellentése meglegyintette őket, és ha ők nem tudták megvalósítani a falu álmát, akkor ezt más se tudja megtenni. Tették ezt bizonyára puszta jóindulatból, hiszen ők aztán mindig is a közösség érdekét képviselték. Most bizonyára büszkén hátradőlnek, mert megcsinálták. Meg hát! Gondoskodtak róla, hogy Szemelyben ne legyen a közösségnek háza, és ne legyen közösség...

Teljesítették Kovács Pál kívánságát, hogy megvalósuljon a „kaszakőtől a kaszakőig”, vagyis úgy adják át a hatalmat, ahogy 18 évvel ezelőtt Kovács Pál átvette.

Mivel sem Kovács Pál, sem Miátovics Mihály nem indul az önkormányzati választásokon, bizonyára nem okoz nekik lelkiismereti kérdést, hogy segget csináltak a szájukból.

De vajon mit akarhat Buják István alpolgármester, aki a polgármesteri címért jelöltette magát, és Bosnyák Mihály, aki a képviselőségre hajt?

Hiszen, ha komolyan gondolják a jelöltségüket, nézhetnének egyszer a tükörbe is, hiszen pont azokat az alakokat fogják ott látni, akik a saját és a falujuk jövőjét lehetetlenítették el.
Vagy ez a Buják István és Bosnyák Mihály, nem az a Buják István és Bosnyák Mihály, akik oly lelkesen megszavazták a falu lenullázását?
Ha ez így van, akkor én kérek elnézést.
Ha viszont nem, akkor vajon meddig tart a vastagbőr?

Az álomrablók most sem pihennek, a kassza nyitva, folyik az osztogatás...

Közben egy cseppet sem érdekli őket, hogy elrabolták egy falu álmát.

18 nap múlva ennek is vége!

SZEMELY POLGÁRMESTERÉHEZ ÉS A KÉPVISELŐTESTÜLETHEZ!

A legutolsó szemelyi „falugyűlésen” amelyen részt vettem, Kovács Pál polgármester a következőket mondta Szentkútpusztával, és lakóival kapcsolatban:

„Mindig is a szívemen viseltem Szentkútpusztát, és az ott élő emberek sorsát. Sajnos ott az Önkormányzatunknak tulajdona nincs, ezért fejleszteni, támogatni nem tud. De, amit tudok, Én megteszek! Csak egy telefon és megyek! De, hivatalomban is szívesen veszem, ha megkeresnek!”

Mi, heten, a jelenlevő szentkútiak ezt ámulattal hallgattuk, azt hittük talán megvilágosodott polgármesterünk, mint Buddha az ecetfa alatt? Csodának vagyunk tanúi? Vagy beteg?
Hiszen mi az ellenkezőjét tapasztaltuk annak, amit nagy szociális érzékenységet színlelve előadott!
De, ezt mondta! Kijelentései a helyi, és a megyei írott médiában is megjelentek!
Tehát csak azért nem kapott eddig Szentkútpuszta semmit, mert itt nincs önkormányzati tulajdon? Ez az akadály?

Nos, értesült a szentkútpusztai lakosság arról, hogy Önök több százezer Ft-al támogatják a szemelyi imaház felújítását, amelyben (Milyen érdekes!) Önöknek egy csepp tulajdonrészük nincs, hiszen az teljes egészében az egyházé!
Tehát mégis lehet támogatni? Nem kell tulajdonosnak lenni?
Nagyon örülünk ennek, hiszen ez bizonyíték arra, hogy ezennel mi is jogosan fordulhatunk polgármesterünk és képviselőtestülete felé.

Tisztában vagyunk azzal, hogy mivel gőzerővel folyik Szemely és Szentkútpuszta megtakarított pénzének elköltése, útfejlesztésre már pénz nem maradt…!
De, itt a nagy alkalom! Bebizonyíthatja polgármesterünk, hogy az említett falugyűlésen igazat beszélt! Most ezután, lehet, és tessék minket, szentkútpusztaiakat is támogatni!

Arra van még pénz biztos, hogy INTERNET ELÉRÉSI LEHETŐSÉGET, elérést kapjon Szentkútpuszta, hiszen Szemelyben már több módon is van Internet, itt pedig SEMMI!
Nem is kellene hozzá talán nagyobb összeg, a szemelyi imaháziénál!
A kivitelezés egyszerű, az a cég mely Szemelyben megcsinálta, itt is létrehozza gyorsan!

Hát most tessék, kérem bizonyítani tisztelt polgármester úr, és képviselőtestület!
Lehet szociálisan érzékennyé válva, szívükön viselni a szentkútpusztai emberek életét, sorsát, lehet egy ilyen kis összeggel, (a szőlőhegyi „magánúthoz” képest paránnyal) BIZONYÍTANI!
Most bizonyíthatnak! Nemcsak a szentkútpusztaiak, de a szemelyi lakosok is megláthatják, igazat mondott-e polgármesterük! És mit ér a képviselőtestület…!
Mivel bebizonyosodott, hogy az Önkormányzatnak nem kell tulajdonosnak lenni, hogy támogatást adjon, az elmúlt években való teljes mellőzésünk után jogosabban kérhetünk, követelhetünk, mint bárki Szemelyben!

MERT ELÉG A TELJES MELLŐZÉSBŐL! SZENTKÚTPUSZTA HIVATALOSAN SZEMELY RÉSZE, ÉS TESSÉK E PERCTŐL ÍGY KEZELNI! Már eddig is így kellett volna!

Kérem a szükséges intézkedés megtételét, a szentkútpusztai lakosság véleménye, akarata az enyémmel megegyezik. (Ezt Önök jól tudják, tapasztalhatták már eleget!)

Még a választás előtt, mielőtt a teljes önkormányzati pénztől megszabadulnának, teljesítést várunk! Hiszen az Internet néhány nap alatt létrehozható, nem igényel építkezési, munkákat!
Kíváncsian várom, hogy mit bizonyítanak! Hazugság volt-e minden Szentkútpusztára vonatkozó szavuk, vagy valóban szívükön viselik az itt élő emberek életét, sorsát!?

Kíváncsian várva szíves intézkedésüket: Herczeg László és a szentkútpusztai lakosok.

Szentkútpuszta 2010-07-26

„Ha feljelentenek baj van. Baj van, ha feljelentenek. Na de, ki jelentene fel?”

- mondta Kovács Pál, Szemely polgármestere, még anno 2007-ben, az útépítési őrület kezdetén, már tudva, hogy amit tesznek, az nem teljesen oké.
A testület meg jól elvihorászott ezen a képtelenségen, sőt Miátovics képviselő még hozzá is tette, hogy „Ki az a hülye, aki 12.000 Ft-ért kap egy utat, és még reklamálna is.”
Csakhogy a 12, közben 40 lett, és az elkészült út, meg nem út.
No azóta, már sok víz lefolyt a Bubánon, és a tények már közismertek.

Most baj van, mert fel lettek jelentve, még pedig két önkormányzati képviselő által, ők csak tudják, mi folyik a büdösben.
Az eddig meglehetősen „polgármester-barát” ügyészség, két hónapos vizsgálódgatás után, mégiscsak megalapozottnak találta a feljelentésben leírtakat, és a rendőrségre adta a nyomozást.
Kovács Pál nem késlekedett, hiszen a pénteken kézhez kapott értesítőt követően, szombaton már ki is tacepaóztatta a meghívót a kedden tartandó rendkívülire.
Az egyetlen napirendi pont: feljelentés az önkormányzat működésével kapcsolatban.

Az persze, cseppet sem zavarta, hogy ez így ilyen formában nem is igaz, hiszen a rendőrség ismeretlen tettes ellen indította meg a nyomozást, és nem egy „önkormányzat” nevű tettes ellen. Bizonyára az egyszerű nép számára akarta így demonstrálni, hogy „lássátok feleim szümtükkel” megint feljelentettek a piszkok.
Persze, lehet, hogy ő nagyon is tudja, hogy kik azok az ismeretlen tettesek...
Ez mindenképpen megér egy rendkívüli összeröffenést!

A rendkívüli, tényleg rendkívüli lett!
Hiszen sem a polgármester, sem a körjegyzőnő nem vett részt rajta!
A körjegyzőséget, azért képviselte Andika, na de „hova tűnt Damon Hill”?
Vagyis Kovács Pál, aki elrendelte a rendkívüli megtartását, és ugye a tacepaó szerint, az egyetlen napirendi pont előadója.
Ha nincs előadó, akkor mi van?
A távollét oka ismeretlen, de azért itt van néhány nem hivatalos verzió /az igaznak vélt ok behelyettesítendő/.

- Kovács Pál polgármester azért nem vett részt a rendkívüli testületi ülésen, mert...
• Elfelejtette
• Rendkívül fájt a hasa, feje, stb.
• Harapnak a halak
• Felfüggesztették
• Letartóztatták
• Kedvenc sorozata megy a TV-ben
• Nyaral
• Telel
• Őszül
• Csak
• Szarik az egészre
• A felelősség a testületé

A helyes megfejtők, ingyenes belépőt kapnak Kovács Pál vádlott, soron következő bírósági tárgyalására.

A másik rendkívüli meglepetés, hogy a 20 órára meghirdetett ülésre, a pontosan érkező érdeklődők, már le is késték az összejövetelt.
Hiszen Buják István alpolgármester vezényletével a csonka csapat tagjai, - Bosnyák, Miátovics, Sárosácz , a Mihályok – már túl is voltak az érdemi szavazási procedúrán.
Sőt határozatot is hoztak, a szokásos módon.
- Olvastátok?
- Olvastuk.
- Megszavazzuk?
- Meg hát!
Az, hogy miről, mit döntöttek, az nem derült ki. Tájékoztatásul maradt az arrogancia.
Így aztán sikerült öt!!! perc alatt leküzdeniük a rendkívülit, úgy hogy még jutott négy perc egy kis bazsalyogásra, holmi Bursáról, ami nem is volt napirenden.

Némi utánjárással, azért kiderült, hogy a „nagytiszteletű bagázs” miről is határozott, titokban egy nyilvánoson.

Megszavazták, hogy az utakkal kapcsolatos visszatérítésekre még kamatot is fognak fizetni!

Halleluja!!! Hogy fogja a nép áldani a nevüket! Ezek aztán a „tökös” legények!

Tették mindezt egy olyan ülésen, melynek egyetlen napirendje, az önkormányzat működésével kapcsolatos feljelentés.
A törvénytelenségeket egy újabb törvénytelenséggel fejelték meg!
Kamatosan!

Azok döntöttek róla, akik a csaliként befizetett összegekkel akarták a falu lakóit a - törvénytelenül kirótt -, befizetésekre kötelezni!
Most úgy döntöttek visszaveszik a csali-pénzüket kamatosan.
A falu pénzéből!

De vajon ki, és milyen alapon, és milyen kamatot állapít meg?
Talán a gazdasági bizottság újdonsült bankárai, Bosnyák Mihály, Miátovics Mihály, Sárosácz Márk Tibor?
Különben is mióta folytathat ez a gyülekezet tiltott banki tevékenységet?
Milyen szerződés alapján teszik ezt? Csak úgy, ex-has?
Ehhez talán még lesz néhány szava a Pénzügyi Felügyeletnek is...

Ha emlékszünk még, nem is olyan régen, 2008-ban, ugyanezek a „jóemberek” a bíróságra rohantak a becsületük védelme érdekében, mikor is elhangzott a „lenyúlhassa”.
Még a puszta feltételezést is megtorolandónak minősítették, mert valakik ki merték mondani, hogy azok a bizonyos útépítések a falu pénzének lenyúlását hivatottak szolgálni.
És tessék most ugyanezek visszakövetelik a lóvét, kamatosan.
Így az eredetileg az útépítésekre tervezett 4, 5 milliós önkormányzati önrész, most már 15 millióba fáj a falunak. Plusz még a kamat.
És ha ehhez még hozzácsapjuk a 8 milliós „kerékpárutat” az Ibolya utcában, máris kiderül, hogy a „böcsületes” lenyúlhassa fiúk potom 23 milliót tapsikoltak el az útépítések kapcsán!
Szép volt fiúk!!!

Szerintem az, hogy Kovács Pál az értelmi szerzője a pénzeltüntetéseknek, sem a rendőrséget, sem a bíróságot nem fogja különösebben meghatni, hiszen a szegény rokkantnyugdíjas polgi, - aki a bíróságon bevallott 70.000 Ft-os jövedelmével -, csak végrehajtója volt a képviselő testületi döntéseknek.
Még ha azok, a szokásos módon utólag születtek is. A felelősség a testületé? Bizony ám!
Jól példázta ezt a polgi távolmaradása az általa meghirdetett ülésen.

Bizony ezt a balhét a képviselő urak fogják elvinni. A csapda működött...
A csaló palimadarakra már vár a kalitka...
A bünti mértékét pedig, nem csak a bíróság állapítja majd meg...

Kamatosan!
 

Egy újabb adalék a már boncasztalon lévő témához... más tollából...

MAY WAY /Utam/

Ez a cím Frenky "Boy" Sinatra leghíresebb énekszámát takarja. A dalban életútjától mesél, amelyre méltán lehet büszke Ő és egész Amerika is.
Kovács polgármester ezt még véletlenül sem mondhatja el egyik leghíresebb alkotásáról, az úgynevezett feltáró útról.
Az hogy a falu első embere félelmetes képzelőerővel rendelkezik már a lakópark tervnél is bebizonyosodott. Szerencsére a lakosoknak is volt fantáziája, el tudták képzelni, mi történik, ha mesterségesen felduzzasztanak egy falut. Legszörnyűbb példája ennek Keszü esete, én még talán Kozármisleny "amerikai stílusú" új részét is megemlíteném, mint rossz példát.
Lett is nagy felháborodás, ennek köszönhetjük a Szemely Holnap civil egyesület megalakulását is, mint a helyi önszerveződésben megjelenő elutasítást a megalomániás terv ellensúlyozására.
Az is megesett, hogy Kovács úr egyik jelenlegi tanácsadója is lélekszakadva rohant haza külhonból, ügyvéddel fenyegetőzve, ha a terv megvalósul.
Az hogy kinek, vagy kiknek a földjén jött volna létre a lakópark, az olvasó fantáziájára bízom. Tipikus eset volt ez arra, hogy mennyire törődik valaki a rábízott falu véleményével.

A feltáró út története még ezt is überelte.
Közérdekű meghallgatás a kultúrban, a feltett kérdésekre /hány tulajdonost érint pontosan, mi a biztosíték a megtérülésre, miért nem a fontosabb dolgokra koncentrálunk/ senki sem kapott elfogadható választ.
Ezt követte a postán kapott "együttműködési megállapodás" nevű sajtpapír, amit elolvasva, az az érzése támadt az embernek, hogy vagy azt nézik hülyének, akinek küldték, vagy az a gyengeelméjű, aki küldte. Az emberek egymás után mentek be az önkormányzathoz ahol az akkori körjegyzőnő megerősítette, hogy ez senkit semmire nem kötelez.
Ezért aztán még egy analfabéta is rájött, hogy ez egy olyan megállapodás lehet, amit a tyúk köt a rókával. Bár volt olyan lelkes atyafi, aki kommünikét nyomtatott több példányban felhívva a lelkesületlen népet a mielőbbi fizetésre. Kijelentette, hogy bár neki csak egy kendőnyi területe van arrafelé, annak ellenére is elsőként fizet. Hogy mekkora az a "kendő" azt csak a földhivatal tudná megmondani.
Voltak, akiket nyíltan, másokat telefonon név nélkül fenyegettek meg nem fizetés esetén. Olyan trükkről is lehetett hallani, hogy egyes pénztelen tulajdonosoknak felajánlották, hogy megveszik -természetesen áron alul- a földjüket és így legalább pénzt is kapnak.
De most új fejezet kezdődött az ügyben.
Visszafizetik a már befizetett összegeket.
Az embernek rögtön bekattan vajon mi kényszerítette rá az egyszemélyes önkormányzatot, hogy 180 fokos fordulatot tegyen.
Csak nem az, hogy a civil egyesület többször is javasolta az egyenlő bánásmódot a lakosság megítélésénél, vagy talán hivatalos kivizsgálás folyik az ügyben?
A lényeg az, hogy remélhetőleg rendeződik ez a kérdés, talán még a kamatos kamatot is visszakapják a befizetők.
Félreértés ne essék, nem vagyok útellenes, de hát lettek volna fontosabb dolgok is.

1970-ben jártam először a községben, mint a tüdőszűrőszolgálat vezetője, ez a szerencsétlen kultúrház szinte ugyanúgy nézett ki, mint most.
És most ne tessék azt mondani, hogy pályáztunk eleget. Talán a tervek milyenségével volt baj. Tessék megnézni az interneten, hogy hány község nyert el kultúrház felújításra pénzt. Megkérdeztem egy helyi kőművesmestert, hogy mennyiből lehetne egy normális wc-t felhúzni? Azt mondta 1,5 millióból. Legalább az lenne, és nem kellene a vendégek előtt szégyenkezni.
Egyébként visszatérve Kovács úrra, Ő elévülhetetlen érdemeket szerzett a falu építésében-szépítésében, csak hát eljárt az idő.
Sokkal többet kellene foglalkozni az emberek véleményével, amire most éppen az Ibolya utcai útépítés a példa.
 

Régebben nem értettem, hogy az amerikaiak miért hozták már jó régen törvénybe, hogy az elnök maximum két ciklusban gyakorolhatja a hatalmat.
Most már értem.

Horváth Gyula

 

A híradások nap, mint nap beszámolnak a trükkösök „áldásos” tevékenységéről, hogy hol, mikor, és éppen kit sikerült megkopasztaniuk. Az áldozatok általában azok közül kerülnek ki, akik még hisznek az emberi jóságban, a segítőkészségben, és abban a páratlan szerencsében, amelyik végre az életben egyszer őhozzá is bekopogtat.
A trükkök tárháza kifogyhatatlan, hisz újra és újra felbukkannak a „feltöltőkártyás”, a „csak egy pohár vizes”, a „pénzt hoztam, de nincs apróm”, az „értékes egészségmegőrző masinát küldtek önnek” típusú átverések. Közös bennük, hogy vadidegenek kopogtatnak, telefonálnak, kérnek bebocsátást a leendő áldozat otthonába. A megnyerő modor könnyen elővigyázatlanná teszi az embert. Egy szempillantás alatt, huss, már el is tűnt a féltve őrizgetett pénzecske.
A legtöbb esetben soha többé nem látja az áldozat, sem a pénzét, sem az elkövetőt.
Ilyenkor marad a sopánkodás, az átkozódás, és a remény, hogy a bűnöző előbb-utóbb lakat alá kerül. Védekezésül meg marad az idegenekkel szembeni nagyfokú bizalmatlanság.

Igen ám, de mit tehet az, az egyszerű állampolgár, akit nem idegenek, hanem a saját falubeli szomszédai, a település választott vezetői, akik éppen az állampolgár bizalmából kerültek a „magas” tisztségükbe, és a hivatali döntésekre hivatkozva, verik többszörösen át.
Pedig a bűn akkor is bűn, ha nem egy idegen, hanem egy jó ismerős követi el ellenünk!
Vagy nem?

Úgy tűnik, Szemely községben nem!
A történet dinnyehéjban...
A Kovács Pál polgármester –Pali király- által vezetett önkormányzat lelkes bólogatói, -Bosnyák, Buják, Miátovics képviselő urak-, elhatározták, -még anno 2007-ben-, hogy kielégítik az uralkodó szűnni nem akaró útépítési vágyait. Az már csak apró adalék, hogy amiről szavaztak az egy másik út –a Zrínyi köz- lett volna, de hogy-hogy nem a jegyzőkönyvbe már más helyrajzi számok kerültek. Spongyát rá!
Így már neki is lehetett fogni a szőlőkhöz vezető két bekötőút kavicsozásának, némi önkormányzati és állami pénz felhasználásával.

Az utakkal érintett telkek gazdái persze kaptak egy kis értesítőt, hogy útfejlesztési hozzájárulást kötelesek fizetni, 40.000 Ft-ot telkenként. Na ez az összeg sem volt mindig annyi, mert a lakossági önrész 12.000-ről indult, hiszen 76 telket érintett az útépítés. Csakhogy az önkormis cimbik közül voltak, akiknek több telke is van. Az önkormányzat a haverok érdekében gyorsan eltüntette –papíron- a telkek felét, így már csak 38 maradt, de így meg nem jött ki a végösszeg.
Nosza kerekítünk, 30! Mi 30? Ja akkor 40.
Így, aztán akinek egy telke volt, az is annyit fizetett, mint akinek nyolc!

A gazdák megkapták a pöcsétes papírt, hivatalosan aláírva, dörgedelmes záradékkal.
És fizettek. Ki egyben, ki részletekben. 95 %-osan teljesítették az ukázt.
Csakhogy a telhetetlen önkormányzat, olyant is fizetésre kötelezett, aki nem is használja az utat. No lett is ebből elégedetlenség, meg panasz a „magasságos hivatal” felé.

A „magasságos hivatal” 2008. májusában, meg jól megállapította, -a szakértők bevonásával-, hogy itt nem is történt útépítés, csak kavicsozásos felújítás.
Tehát ezért nem lehet hozzájárulást beszedni az emberektől! Punktum! Sőt vissza kell fizetni az eddig beszedett pénzeket.
Na de Pali királyt és képviselőit nem olyan tuskóból farigcsálták, hogy csak úgy parancsolgassanak nekik a „magasságosék”!
Azért, hogy a kecske is jól lakjon, töröltették az útépítés mellékletét, amelyben a fizetésre kötelezettek névsora található, a káposztát meg elrakták.

Ugyanis a gazdákat nem értesítették, hogy nem kell fizetni, azok meg továbbra is tejeltek. A befizetett pénzeket meg nem adták vissza.
Bizonyára úgy okoskodtak, ha a pénz már zsebben van, maradjon is ott.
Vagy talán azt gondolták, hogy a gazdák csak úgy önszántukból, ajándékként adták a 40 ezreket az önkormányzatnak?
Békekölcsön, téglajegy, vagy mi? Na, ne má!
A visszajáró lóvét meg eltapsikolták? Bizonyára.
Hiszen ha nem, akkor miután forró lett a talaj a testület talpa alatt, -az ügyészség már kutakodik az ügyben-, és eldöntötték, hogy visszafizetik két év után!!! a pénzeket, miért kell még három hónapot várni az érintetteknek?
Mert az a pénz már nincs meg!
Nyilvánvaló, hogy a lekötött megtakarításhoz /kultúrház/ kell nyúlni.
-De nyugi, megkapjátok a pénzt, még a választások előtt!-

Remek kampányfogás! Közpénzből!
Innentől kezdve imába lehet foglalni a drága jó polgármester és a képviselők nevét, hogy milyen rendesek, és visszaadják az emberek pénzét. Igen, igen, mert ez Szemely!

De, gondolkodjunk már!

Tehát 2007-ben, egy önkormányzatnak álcázott „trükkös” társaság utat ígért az embereknek, akik ezért fejenként 40 ezret fizettek. Összesen 1,1 milliót. Mikor kiderült, hogy az emberek nem azt kapták, amiért fizettek, a csalók nem adták vissza a pénzt, hivatkozva arra, hogy az emberek nem kérték vissza. Csakhogy az emberek nem is tudták, -hiszen ezt jól elhallgatták-, hogy visszajár nekik az összeg. Érdekes módon, amikor fizetni kellett, volt hivatalos papír és felszólítás. Amikor vissza kéne adni, már nincs.
Mikor, pedig a lebukás szele megérinti a bűnbandát, ájtatos képpel bejelentik, hogy tessék visszaadjuk a pénzeteket, amit két évvel ezelőtt eltulajdonítottunk tőletek!
De nem most, még egy kicsit fialtatjuk.
Majd pedig benyúlnak, -na, nem a saját zsebükbe-, a falu közös kasszájába és abból a mindenki által megtakarított összegből fizetik vissza a pénzt!

Ez olyan, mint amikor a csalók, akik két évvel ezelőtt 40 ezret kicsentek a pénztárcádból, most nagylelkűen visszaadják úgy, hogy közben megkaparintva a bankkártyádat, az összeget a folyószámládról veszik le. Tehát duplán károsítva meg a balekot. Ügyes!
És ezért még hálásnak is kell lenni!

A Dubravai út esetében 2008-ban ezt a trükköt még meg is fejelték, hiszen akkor már tudták, hogy az emberektől nem lehet az ilyen jellegű útépítésekre hozzájárulást kivetni.
De az út kellett a polgármesternek és a képviselőknek. Ha 16 milla, akkor annyi!
Ezért jött a fenyegetősdi, meg a színlelt szerződéskötősdi, meg a kétharmados trükk.
-Ha a gazdák kétharmada befizeti, a többiekre kivetjük adóként.-

Így aztán a királyi slepp gyorsan be is kezdte csöngetni a 85 ezreket, hogy ezzel is rávegyék a többieket a fizetésre.
Csakhogy a 130 gazdának nem igen akaródzott a hozzájárulás, hiszen azért már egyre többen megértették, hogy törvénytelen, amit az önkormányzat művel.
Persze voltak, akik megijedve a következményektől inkább megszabadultak az ingatlanjuktól –áron alul.
És voltak akik, ezt a helyzetet kihasználva újabb, és újabb ingatlanokkal gyarapították a vagyonukat.
Mivel a kétharmados trükk nem jött be ezért, most azok számára is, természetesen vissza lesz fizetve a hozzájárulásuk –összesen kb. 2,3 milla-, akik csalással akarták az embereket rávenni a pénzük odaadására. Most a csaliként bedobott pénzeket visszateszik a zsebükbe.
És honnan? Természetesen a falu közössége által megtakarított pénzből!

Itt a piros, hol a piros?
Mi meg csak ámulunk és bámulunk, és bambán elnézzük nekik, mert ők a mi nagytiszteletű képviselőink, akik oly rendkívüli erkölcsi érzékkel rendelkeznek, hogy a csalás mellett simán bevállalják a bűnpártolást, a hamis tanúzást, és büszkén válnak bűnrészeseivé a polgármester becstelenségeinek.

A trükkös idegenek esetében a közvélemény, a bűnözők szigorú megbüntetését követeli.
Talán joggal várhatjuk el a törvény szigorát azok esetében is, akik „jó” ismerőseink, akik a közvetlen falubelijük bizalmával visszaélve, hivatali hatalmukat bűncselekmények elkövetésére, és eltusolására használják fel, és szándékosan csapnak be törvénytisztelő embereket, és kárt okoznak az egész falu közösségének.
A köztünk élő „trükkösök” most éppen a falu kasszájának teljes kifosztásán munkálkodnak.

Ugyanis, Szemely Önkormányzata, testületi döntés(!!!) alapján jelenleg éppen 8 milliós utat építtet, az Ibolya utcában. A falu megtakarított pénzéből.

Megtehetik? Meg hát! Mert ez a szemelyi demokrácia... okt. 3-ig.

Ui: részlet a BAMA-ról, és a Dunántúli Napló 2010. júl. 28-i számából
 

Kis bűnökért is komolyabb büntetés járhat

2010. július 27. 19:02 Máté Balázs
Pécs–Budapest | Míg eddig pénzbüntetéssel megúszhatták a húszezer forintot meg nem haladó lopások elkövetői, a jövőben akár a börtönben is kiköthetnek – ez alól a fiatalkorúak sem jelentenek kivételt.

Az Országgyűlés a közelmúltban jelentősen szigorított a – kihirdetését követően hatályba lépő – törvényen.
 

A lopáson kívül ugyancsak elzárásra ítélhetik a húszezer forintot meg nem haladó értékű, sikkasztást, orgazdaságot, vagy ekkora összeget meg nem haladó visszaélést, csalást, szándékos rongálást, hűtlen kezelést elkövetőket.

 

Nem akarok "idegen tollakkal ékeskedni", de úgy gondoltam, hogy helyt adok az alábbi írásnak, mert amiről szól, az sajnos nagyonis bele tartozik a blogom tematikájába.

A REMÉNY RABJAI.

Pontosan 10 éve költöztem Szentkútpusztára.

Akkor még működő bolt, gázcseretelep, nyilvános telefon megtalálható volt a településen, amely akkor még lakóterület volt.
Kozármisleny és Pécs közelsége, és a jó autóbusz közlekedés számomra bíztató volt.
Tudtam azt is, hogy az itt működő hatalmas sertéstelep, évente igen nagy összegű IPARÜZÉSI ADÓT fizet Szemely Önkormányzatának, ezért azt hittem, ezt figyelembe véve, itt a közeljövőben törekvések, fejlesztések történnek a méltánytalanul mellőzött település felzárkóztatására.

Meg voltam győződve arról, hogy a fejlődés természetes folyamat, a rendszerváltás után. A módosított alkotmány, és a valóságos polgári demokrácia iránti törekvések csak fejlődést hozhatnak, és Szentkútpuszta, ha kis lépésekben is, de a felzárkózás útjára lép. Hiszen, közigazgatásilag Szemelyhez tartozunk, és itt lakik a lakosság 1/5-e!

Hittem, és reméltem!

Akkor még nem ismertem Kovács Pált, Szemely polgármesterét, és nagyrészt hűséges csatlósaiból álló Képviselőtestületét!
Kovács és „holdudvara” azonban rá sem hederített Szentkútpusztára az ittlétem elmúlt 10 éve alatt. Az itteni sertéstelep nagy iparűzési adóját, és a pusztára eső, (a lakosság arányában) közpénzeket szemrebbenés nélkül lenyúlták, és Szemelyben használták fel, de, ott is úgy, hogy saját érdekeiket jól érvényesíthessék!

Ma már sem bolt, sem gázcseretelep nincs Szentkútpusztán! Nincs egyetlen méter szilárd burkolatú út sem, és az égvilágon semmi sincsen, ami fejlődés lenne a 10 évvel ezelőtti állapotokhoz képest! Csak romlás van! A települést már le is minősítették ipari-kommunális területté, a teljes lakosság tiltakozása ellenére!

Szégyenletes, ami történt, becstelenség!
A polgármester folyamatosan hivatali jogsértések sorát követte el, testületi szavazás nélküli önhatalmú döntések, meg nem tartott testületi gyűlések sora, önkényuralom jellemzi magatartását. Kénye-kedve szerint határoz, ítél, képviselő ebei utólag majd megszavazzák…
Arról nem is beszélve, hogy időközben köztörvényes bűncselekményeket is elkövetett, hivatalára, falujára országos szinten szégyent hozva! Én azt hittem, van benne annyi gerinc, annyi férfias tartás, hogy lemond hivataláról, amikor a bíróság elítélte!

Dehogy van!
A hatalomról van szó! Még, ha szemen köpnék, akkor is azt mondaná: Ah! Semmi! Csak az eső esik!

Szentkútpuszta lakosságának aláírásával ellátott hivatalos beadványokat dugott el fiókok mélyére, soronkivüli választást akadályozott meg, és felsorolnom lehetetlen, hányféle módon tett tanúbizonyságot arról, hogy méltatlan a polgármesteri székre!

Én azt hittem mindig, hogy az emberiség fejlődése természetes folyamat az evolúció során.
Hiszen így vált a Homo Erectusból, (felegyenesedett ember) Homo Sapiens Sapienti, (gondolkodó, értelmes ember)! Nálunk megfordult az evolúció? Itt Szentkútpusztán az emberek visszamásznak majd a fákra?

Kovács úr megállította az időt? Ledegradáljuk, leminősítjük az itteni népet, semmibe véve elemi jogokat is? Ez volt mindig a polgármesteri jelszó! Beadványaikat eldugni, mindent törekvésüket megtorpedózni aljasul!
Felháborítónak tartom, hogy a Szentkútpuszta népének egyetlen méter szilárd burkolatú útja sincs, még a mentő is esős időben csak sártengerben tud bejönni némely helyre. Ha tolják…
Én már toltam mentőautót! 2010-ben! Most is, a nagy esőzések után, szörnyű állapotok vannak, de ez ugye senkit sem érdekel. Caplasson a csóró szentkúti a sárban…!
Lényeg az, hogy a polgármesternek, és csatlósainak 16 milliós aszfaltozott útja legyen a szőlőbe, a vidám közös ivászatokra!

Felháborító! Ez szégyen! Hogyan szavazhatta ezt meg a képviselőtestület? Milyen emberek ülnek ott? Talán mi szentkútiak elítélt rabok vagyunk?

Mi csak a REMÉNY RABJAI vagyunk! Reménykedünk, hogy ősszel a választások végre változásokat hoznak, és a polgármesteri székbe végre, MÉLTÓ ember kerül!
Bízom abban, hogy Szemely lakosságának már elege van az önkényességből, és nem lehet tovább zsarnoki önkénnyel vezetni!

Igen, REMÉNYKEDEK Szentkútpuszta jövőjével kapcsolatban is! Nem csodákat várok, csak azt, ami MINDEN EMBERT JOGOSAN MEGILLET! És várom, hogy a méltatlanná vált, a lakosság zömének szemében MÁRA MÁR kiismert, és elítélt polgármester eltűnjön végre, hajbókoló, fenéknyaló képviselőivel együtt!
Változásnak kell jönnie, ez a helyzet tarthatatlan, nem folytatódhat!
A Remény Rabjai vagyunk…

Írta: Herczeg László szentkútpusztai lakos.
 

Mindinkább az az érzésem, hogy a képviselő-testületi üléseknek egyáltalán semmi értelme. Pláne egy olyan önkormányzat esetében, ahol az úgynevezett testületi döntések előre le vannak zsírozva. Amíg néhány ellenzékinek nevezett képviselő tagja a döntéshozóknak, legalább a demokrácia filingje belengi az üléstermet, még akkor is, ha a szavazatarány nem oszt, és nem szoroz a „közös akaraton”.

Ám, ha már ellenzék sincs, az aktuális színjáték már csak egy magamutogató szemfényvesztés. Egyetlen értelme a látszat fenntartása, mellyel kicsit palástolják az aktuális diktatúrát. Másrészt a jelenlévő érdeklődők csekély létszámának a szórakoztatása.
-Ha cirkusz kell a népnek, legyen cirkusz!-

Mindezek a szemelyi képviselő-testület, 2010. 07. 22-i ülésén előadott legutóbbi produkció kapcsán merültek fel bennem.
Persze már az is szokatlan volt, hogy a testület, szokásától eltérően, ezen a nyáron már másodszor is ülést tartott. No, azért a nagyérdeműt erről ismét elfelejtették értesíteni.

Az apropó már ismert, a két /ellenzéki/ képviselő lemondott, és a helyüket hivatott ez az összejövetel ünnepélyesen betölteni.
Gondolom, a tisztánlátás végett, Kovács Pál polgármester felolvasta a lemondó nyilatkozatot, melyben sajnos nem indoklás nélkül hordták el az irhájukat a távozók.

Volt ott minden, ami megkeserítheti egy a képviselőségről naivan gondolkodók tenniakarását: akadályoztatás, ellehetetlenítés, törvénytelenség, bűncselekmény, a falu jövőjének szándékos tönkretétele.
Az elhangzottakat, azonban nem kísérte sem felhördülés, sem méltatlankodás, sem semmi.
Csak a nagy büdös csend. Hozzászólás, vélemény? Semmi.

No akkor jöjjön a válaszlevél, melyet gyorsan leszögezve nem a polgármester alkotott meg egyedül, hanem a körjegyző is segédkezett benne, jó ha van egy írástudó is a közelben.
A levélben, elfogadva a lemondásokat, egyben kérik, hogy a volt képviselő urak, ugyan má, segítsék az önkormányzat további munkáját, azzal, hogy felfedik, hogy pontosan mire is gondoltak az indoklásuk során.
Ejnye Pali bácsi! Már megint a szokásos trükk? A, nem értem mire gondolsz...
Pedig Kovács Pál nagyon is jól tudja, hogy miről van szó, hiszen már bizonyára olvasta az ügyészségi feljelentést. Vagy erről a fiúk még nem tudnak? Majd fognak...

Az eskütétel kapcsán is adódott egy kis gubanc, ugyanis az egyik, a szentkútpusztai jelölt nem vállalta ebben a testületben való bohóckodást, pláne hogy még a képébe is mondta a polgármester, hogy Szentkútpusztáért ezután sem fog tenni semmit.
Így csak egyetlen új képviselő tehette le az esküt, Sárosácz Mihály, aki örömmel vállalta, hogy általa működőképes maradhat az önkormányzat, másrészt egy újabb képviselővel gyarapította a kisebbség nyomasztó túltengését az önkormányzatban.
Természetesen még lesz néhány próbálkozás a fennmaradó üres hely betöltésére.
Így már semmi akadálya sem volt, a továbbiakban az egyhangú 5 igenes szavazásoknak.

Azért volt még érdekesség.
Megszavazták, hogy az önkormányzat hozzájárul a szemelyi imaház tetőjének felújításához, mely kb. 900.000 Ft-ba kerülne, az árajánlatok szerint.
Holott mint kiderült, az épület nem önkormányzati tulajdon, hanem az egyházé.

Viszont az egyház egy büdös kanyilót sem ad a tetőcserére. De figyelembe véve, hogy a „mamikák” szeretnék, és összeperselyeztek 300.000 Ft-ot, és a szemelyi mecénás, Tibike is ad 150.000-t, akkor má, ugyan má, mink is nyúljunk a kasszába. Öt igen!
Érdekes, hogy ebben az esetben nem számít, hogy nem önkormányzati a tulajdon, míg Szentkútpuszta esetében ez, kizáró ok!
Persze a kivitelező is nyomban ki lett választva.
Külön érdekessége volt a dolognak, hogy két helyi vállalkozó, Szőke Norbert, és Erb Zoltán is pályázott, és a kozármislenyi Bohnicsek Gyula.
Nem kell nagy jóstehetség, hogy kitaláljuk, a kozármislenyi győzött. Öt igen!
Neki ugyanis sikerült a Norbi alá ígérni 90.300 Ft-tal! Jó fülest kapott...

Csak nem az a Bohnicsek, aki Bosnyák képviselő úr, -aki mellesleg a gazdasági bizottság elnöke-, rokonságához tartozik?
Az persze a képviselők agyában meg sem fordult, hogy ha a helyieknek adnak munkát, a vállalkozó emelkedő bevétele a helyi iparűzési adó összegét is emeli.
Így legalább Szemely támogatja Kozármislenyt! Mert adni jó!

Volt még néhány formalitásos szavazás, mely legalább megmozgatta a képviselők elgémberedő karjait.
Majd örömmel bejelentette Kovács Pál, hogy a játszótér át lett adva, egy-két héttel ezelőtt!
/öt napja, de ilyen apróságra nem adunk, mert a franc jegyzi meg, lényegtelen, a kölkök megkapták és kész/
Tette ezt bizonyára, azért mert sikerült neki egyedül képviselnie az önkormányzatot a sikeresen megválasztott időpontban lezajlott avatáson.
A játszótérrel kapcsolatban adódtak kisebb problémák, -a Rellüm-ös pasit hetek óta nem találják-, kéne egy csomó tanúsítvány, meg miegymás.
Korhatár, súlyhatár, nyitva tartás, karbantartás, szétszedés, összerakás, stb.
Meg egy jó kis szabályzat a használásra, de leginkább elrettentő bünti a rongálás esetére.
Még ha az nem is szándékos volt, csak, mert szar anyagból gányolták össze.

Aztán, a szemelyi focisták is kaptak nagylelkűen 70.000 Ft-ot a foci-kupára.

Valamint utólagosan megszavazták, öt igenesen, hogy a kicsi és a nagy önkormányzat közösen vásároljon egy rendezvénysátrat, 175.000 Ft-ért, melyet már be is spájzoltak a falubusz garázsába!
Csak azt tudnám, hogy miért kell egy rendezvénysátor, amikor rendezvényt nem is tartanak.
Az évente egyetlen önkormányzati buli, -az is zártkörű-, a borverseny, tavasszal. De idén ez is elmaradt.
Falunap meg csak négy évente van! Választások előtt! Kampányosan! Ezek szerint idén lesz?

Persze minden jó, ha a vége jó, de a finálét nagyon elrontotta az addig nagyot alakító Kovács Pál.
Történt, hogy végezetül a körjegyző bátorkodott jelezni, hogy az ülésen tanácskozási joggal résztvevő Fenyvesi Árpád a civil egyesület elnöke két kérdésben szeretne választ kapni.
A falubuszt miért nem kapja meg az egyesület a kultúrcsoport utaztatására? És vajon a testületi ülések jegyzőkönyveit a polgármester november óta miért nem hajlandó aláírni?
Hmm... közérdekű adatok visszatartása... valahol ezért 1 millával megmérték a túlbuzgó hivatalnokot...

A válasz tömör és kegyetlenül elutasító:

„Most nem! Ez nem tartozik a testületi ülésre! Majd félóra múlva a testületi ülés után! Gyere vissza és beszélünk!”

/bizonyára az elhangzottak nem tartoztak volna a hangfelvételt és nyomdafestéket tűrő kategóriába/
Nem beszéltek...
A színjáték véget ért. Szemelyben, akár csak a polgármesteri hivatalban a faliórán, megállt az idő...

Ui: 2010. 07. 23-án Kovács Pál polgármester bezáratta a játszóteret!

A híresen hírhedt szemelyi főszakács Kovács Pál, aki mellesleg polgármester, király, és a helyi mindenható, fantasztikus produkcióra vállalkozott.
Kánikula ide, hőguta oda, de újratöltötte az önkormányzati kolbászt, a „Pali kobászt”.

Mivel az ínyenc főszakács mindig is az egységes íz-világot kedvelte, bizonyára örömmel konstatálta, hogy az általa oly szeretett, míg mások által erősen fikázott, kolbászából önként távozott az oda nem illő ízeket képviselő két „buzgó mócsing”, akiket minden próbálkozása ellenére sem sikerült bedarálnia.
A két távozó lemondó nyilatkozatán még meg sem száradt a tenta, Pali szakács máris az újra töltésen szorgoskodott.
A máskor „patópálosra” vett ügyintézés, ebben az esetben hiper-sebességre kapcsolt.
Nem csoda, hiszen nyár van, még megromlana a töltött árú, vagy esetleg más összetevőknek is távozhatnékja támad a /vég/bélnyíláson, aztán oda a dédelgetett kolbász.

Szerencsére a 2006-os önkormányzati „miből főzhetünk” listáján, a következő összetevő épp egy kedvelt adalék volt, mely átérezve a feladat magasztosságát vállalta, hogy két hónapra beköltözik a bélbe. Már amúgy is régóta vágyott rá, nem beszélve, hogy amúgy is fő összetevője a helyi kisebbségi címkével ellátott finomságnak, meg a nagykolbász állagát is meg kell őrizni.
Csakhogy a bél még így is lötyögött a benntartózkodókon, hiszen még hiányzott a teljességhez egy összetevő.

Azonban ekkor váratlan dolog történt, hiszen a következő adalék nem engedelmeskedett Pali szakács szorgos kezeinek. Megmakacsolta magát, és nem volt hajlandó, erre a kis időre sem a nevezetes „Pali kobász” tölteléke lenni. Pali szakács minden fondorlatos eszközzel győzködte, közben azt sem vette észre, hogy pont ezt az adalékot szívatta meg hónapokon keresztül, a segélye ügyében, mert „patópáléknak” derogált februártól júniusig összetolni a seggüket egy testületi röfögésre.

Pedig milyen szuper lett volna, ha a címkére felírhatták volna ennek az összetevőnek is a nevét, a fikázók nem mondhatták volna, hogy ízetlen foss a „Pali kobász”.
Na mindegy ez nem jött össze, majd a következő töltésen, ahol következhet a következő töltelék.
Addig meg marad a löttyedt kolbász, de legalább az íz-világgal már nem kell törődni.
Egységes! Öt igenes!

Ui:
Szemely Önkormányzatának 2010. 07. 22-én megtartott testületi ülésén a két lemondott képviselő helyett, két új képviselő került volna a testületbe, de csak egyikük vállalta a két hónapra szóló megbízatást.
Sárosácz Mihály, aki a helyi és a megyei horvát kisebbség elnöke is, letette az esküt.

Folyt.köv.
 

Az okt. 3-ra kiírt Önkormányzati Választásokig hátralévő időt akár féllábon állva is kibírhatják a képviselő-testületek tagjai, hiszen, ha a négy év nem volt elég érdemi produkcióra, akkor ezt a pár hónapot már el lehet tölteni az édes semmit tevéssel.

Szemelyben, azért minden másként történik, hiszen lemondott két önkormányzati képviselő!
A képviselő-testület két ellenzéki tagja, akik kakukktojásként kerültek a polgármesteri slepp fészkébe, úgy gondolták elég volt a ciklus okozta megpróbáltatásokból, és nem töltik ki a mandátumuk hátralévő napjait.
A hiábavaló küzdelem, hogy teljesítsék a képviselői esküjükben megfogalmazottakat, hogy a település lakóinak érdekeit szolgálva érvényesítsék a népképviseleti demokráciát, minduntalan összeütközésbe került az önkormányzatnál évek óta érvényesített polgármesteri diktatúrával.

A feltárt törvénytelenségek, bűncselekmények, jogsértések elmismásolása kapcsán felvetődhetett bennük, hogy vajon mennyit ér a becsület, és mennyit bír el az önérzet.
A falu módszeres becsapása, és anyagi tönkretétele kapcsán betelt az a bizonyos pohár.

Dani Csaba és Szőke Csaba képviselők megírták lemondólevelüket, döntésüket megindokolva, hogy miért nem akarnak részt venni a falu jövőjének tönkretételében.

Még a gongszó előtt repült a két törölköző.
 Persze ez a mérkőzés kimenetelén nemigen változtatott, hiszen a szemelyi önkormányzatban már régóta megvalósult a tervezett létszámcsökkentés.
A kettő van vagy nincs, sohasem számított, amíg megvan a tuti négy! A „négyek bandája”!

Így aztán „megfogyva bár, de törve nem” zökkenőmentesen zakatol tovább az önkormányzat, iparkodva azon, hogy a hátralévő kis időben teljesíteni tudják a falu megtakarított 28 milliójának, 0-ra redukálását.

Számoljunk csak: 8 millió az új traktor, 8 millió az útépítés, 3,5 millió a visszatérítés, ez már 19,5 millió! A francba még mindig van 8,5 milla.
Akkor legyen még, új közlekedési tábla, templomtető, falunap /választások lesznek/, bicaj a gondnoknak, aluljáró, felüljáró, repülőtér, lekvárzsibbasztó /a szilvafákhoz/, aranyozzuk be a karókat, a maradékon meg szavazatokat veszünk! Huh! Talán sikerül!

Húzzatok bele fiúk! Sikerülni fog!
Feltéve, ha lesz még közületek valaki szabadlábon!!!

Mert azt azért ne feledjük, hogy közben zajlik az ügyészségi nyomozás néhány apróság –csalás, hűtlenkezelés, hivatali visszaélés, korrupció- miatt, és még a polgármesternek is van jelenése vádlottként a bíróságon!

Közben a bedobott textilek valakiknek a kezeiben landolnak...
Mert a törvényt be kell tartani...vagy a törvénynek kell betartani...

Szemelyben, 2010. júl. 22-én, csütörtökön 20 órakor a (nem)Polgármesteri Hivatalban két új önkormányzati képviselő teszi le az esküt, és kezdi meg „hosszú-hosszú” munkálkodását a fészkes fészekben.
Van ennek értelme? Naná!
A felelősség megosztása.
 

Bizony sok víz lefojt már Szemelyben a Bubánon, mióta a „tahóság diktatúrája” tobzódik önfeledten a hatalmon, de Szemely Önkormányzata még mindig tud meglepetést okozni a sokat tapasztalt népének.
A kétbalkezes alkimistákat megszégyenítve, képesek még az aranyból is szart csinálni.

Legújabb szerencsétlenkedésük az elkészült játszótér avatása kapcsán bontakozott ki.

Hisz nem elég, hogy egy informatikai céget –a pécsi Rellüm- bíztak meg a kivitelezéssel, csak úgy haveri alapon, mely a pletyka szerint kellőképpen besározódott a pécsi egyetemi gazdasági visszaélések kapcsán, de a játszótér avatását is sikerült elbarmolniuk.
A nagy esemény meghívója kikerült a szemelyi hirdetőtáblákra, stílusosan elképesztő formában.

A kézzel írott sajtcédula szerint 2010. júl. 17-én 14 órára meghívnak minden 10 éven aluli gyermeket és szüleiket az ünnepélyes avatásra. Aláíró: Szemelyi Önkormányzat.
 

Az időpont időzítése tökéletes, hisz a faliújságon szereplő másik plakát szerint a Szemely Holnap Egyesület éppen júl. 16-17-18-án tartja meg a falu gyermekei számára a már hagyományos, évente megrendezésre kerülő, és nagy népszerűségnek örvendő kerékpártúráját.

Mivel a túra időpontja és plakátja már előbb nyilvánosságra került, ezért talán érthetetlennek tűnik az önkormányzati rendezvény időpontja egy 458 fős településen.
De nem az!

Az önkormányzati „oszd meg és uralkodj” elve itt kibővül a „foszd meg és uralkodj” elvével.
Hiszen a játszótér felújítását mind a gyerekek, mind a felnőttek már hosszú évek óta várták.
Most végre elkészült, a közel 8 milliós !!! beruházás, -minden bizonnyal a régió legdrágább játszótere-, melyre 6 milliót az állam adott.
Ám a falu közösen nem örülhet az elkészültének.
Minek az, hisz a 16 milliós „királyi sztráda” is csak stikában –ahogy készült- lett használatba véve! Hiába nem szeret hivalkodni a dicsőségével a király és sleppje.

Közben meg, jelen esetben megfosszák a gyermekeket, és nem csak a túrázókat, hanem kirekesztő módon a 10 év felettieket is attól az élménytől, hogy ünnepélyesen átadják számukra az „unyiós” birodalmukat.
 

Az önkormányzat azonban itt még rá tett egy lapáttal!
Ugyanis a 10 év alattiak sem csak úgy ukk-mukk-fukk mehetnek ám ünnepelni!
Előtte, még júl. 15-ig jelentkezniük kell, hogy részt kívánnak venni az avatáson.

Tehát regisztrálják a résztvevőket, sőt a kedves szülőknek lehet, hogy még hűségnyilatkozatot is tenniük kell, hogy az önkormányzati választásokon megfelelő helyre biggyesztik az ikszet.
A szerencsés regisztrált gyerekek között kisorsolásra kerül, hogy ki mondhat köszönő versikét, és fődíjként, ki csókolhat kezet a nagy jótevőnek, Pali király bácsinak.

Egyáltalán mi jogon szelektálják már a gyerekeket is, hogy ki jöhet és ki nem?
A játszótér bejáratánál a kigyúrt szekusok ellenőrzik majd a regisztrációt, és elhajtják a kerítésnél az utcáról kíváncsiskodókat? És aki regisztráció nélkül véletlenül arra sétál, azt megvízágyúzzák?
Így téve emlékezetesen zártkörűvé a falu nagy napját, a játszótér avatását?
Teljesen meghibbant az önkormányzat? Vagy így akarja fitogtatni a még meglévő hatalmát?

Bizonyára a rendezvényekkel telített önkormányzati naptárban nem találtak más időpontot a játszótér avatására, vagy csak a nemkívánatos személyek részvételét próbálták ily módon megakadályozni, nehogy már kiszámolja valaki, hogy mi is került ezen, annyiba!
De a rossznyelvek szerint, az is lehet, hogy az ünnepségre bizonyára meghívott, nyertes kivitelező cégvezetőjét, csak ebben az időpontban tudják rabszíjon elővezetni?

Mindenesetre a cetlis-stílus önmagáért beszél, pontosan ez az, ahogy a helyi önkormányzat intézi a falu ügyeit, messze letojva a falu lakóinak önérzetét és megbecsülését.
-Minek cifrázni a dógot, a paraszt meg örüljön, hogy kap valamit a kölke!-
És a "drága jó" képviselők közül senkinek sem tűnt fel, hogy ez így nagyon gáz!
Sőt égő!
Pláne annak tudatában, hogy nem is oly régen 1 milliót tapsikoltak el az „e-pont” állítólagos fejlesztése kapcsán.
Most már,se papír, se nyomtató, se titkárnő, se „e-pont”, se honlap?

Mi maradt a királyi önkormányzatnak?
Csak az übertahó!

Így ünneplünk mi 2010-ben, Szemelyben, Magyarországon.
Na de ha, ilyen az ünnep, milyenek a hétköznapok?
 

A falubusz, mint olyan egy remek lehetőség a kis települések életében, hiszen azon kívül, hogy segítségével ellátható a falugondnoki szolgálat teendői, egy község közösségi életének felvirágoztatására is alkalmas. Kirándulások, kulturális programok, közösség építő rendezvények közös látogatására is igénybe vehető. Már ahol a falu vezetői ezt úgy akarják.
És vajon miért ne akarnák, hiszen az önszerveződések által létrejött programok leveszik a terhet az önkormányzat súlyosan terhelt válláról.

Szemely esetében, viszont épp ellenkezőleg forog a föld.

Mert az önkormányzatnak éppen az okoz állandó fejtörést, hogy, hogyan akadályozhatnák meg a falubusz használatát, bizonyos önkormányzatilag nem kedvelt körök számára.
Hisz az mégsem járja, hogy a civil szervezet kulturális csoportjait, úton-útfélen meghívják az ország különböző településeire, holmi fellépésekre, ahol nem általják Szemelyt reklámozni és még a horvát kultúrát is terjeszteni.
 

Így aztán, kreáltak egy „falubusz működtetési szabályzatot”, melyben meghatározták a jármű igénybevételi lehetőségét.
Az igénylőnek írásban kell kérvényeznie a polgármesternél az igényt, melyet a nagyember elbírál és kellő megalapozottság esetén, a busz használatot engedélyezi vagy sem.
A válasz –csakis szóbeli- közvetítők útján, juthat el az igénylőhöz, mert az írásbeliség csak a kuncsorgóra vonatkozik, mert ahogy a polgármester mondta:

„Ha Én egyszer azt mondom, hogy igen, akkor az biztos igen, mert engem úgy hívnak, hogy KOVÁCS PÁL!
Tetszik érteni? És a szavamat általában nem szoktam megváltoztatni...”

Természetesen a szigorú szabályozás, általában csak a Szemely Holnap Egyesület kultúrcsoportjaira vonatkozik, mert egyéb szemelyi halandók nyugodtan használhatják a falubuszt soppingra, vagy haveri kiruccanásokra, akár még külföldre is.

Az ukázt betartva, így nem csoda, hogy az Egyesület kénytelen, kérvények sokaságával meglepni a döntéshozó nagyúrt.
Legutóbbi négy kérvényükből, három el lett utasítva, így maradt -a saját költségen, saját autókkal- a konvojos utazás. Pedig Szemely község képviseletében utaztak az adott rendezvényekre.
Persze előfordulhat, hogy a falugondnok más irányú elfoglaltsága miatt nem tudja vállalni az utaztatást, de erre született az a megoldás, hogy a polgármester engedélyével más is vezetheti a falubuszt.
Az egyesületi alelnök kérdésére, hogy ugyan már, miért nem, igen, a nem, Miátovics képviselő azt válaszolta, hogy a falugondnok nem vállalta az estébe nyúló utaztatást.
Ugyanakkor a falugondnok szerint az önkormányzat nem engedélyezte a kirándulást.
Akkor itt valaki nem mond igazat, vagy nem kellőképpen egyeztették az aktuális álláspontot.
Az is kiderült, hogy a képviselők, legalábbis Miátovics úr szerint, állítólag vezethetik a falubuszt. Akkor meg vajon, mi lehet az elutasítás oka, hiszen az egyesületi tánccsoport vezetője, önkormányzati képviselő, tehát ezek szerint vezethetné a falubuszt.
Ja, hogy Ő nem tartozik a királyi sleppbe? Talán ez lehet az a fene nagy bibi, ami miatt a mindenható nagyúr saját kénye-kedve szerint megtagadhatja az engedélyezést.
Így aztán tök felesleges mindenféle kérvényekkel zaklatni a polgármestert, mert ha éppen durci, akkor ott szívat ahol tud.

Azonban, hogy happy legyen a történet vége, és ne kelljen lemondani az esedékes, júl. 10-ére, a Németkéri falunapra szóló meghívást, Kozármisleny Város Önkormányzata a Szemely Holnap Egyesület segítségére sietett, és biztosította számukra a Többcélú Kistérségi Társulás 21 személyes autóbuszát. Köszönet az önzetlen segítségért!
 

Ezek szerint a kozármislenyi önkormányzatnak fontosabb a szemelyi kultúrcsoportok utaztatása, mint a szemelyi önkormányzatnak!
De ezen már senki sem lepődik meg...
Pali bácsi meg törheti a fejét az újabb szívatáson.
 

A közelgő önkormányzati választások szele bizonyára megérintette Szemely község képviselő-testületét. Ennek tudható be, hogy szükségesnek látták egy gyorstalpaló kozmetikai tanfolyam elvégzését, melynek eredménye már meg is mutatkozott a 2010. jún. 3-án megtartott testületi ülésen.
A két renitens „ellenzéki” képviselő távolléte miatt a „nagy csapat”, -Bosnyák Mihály, Buják István, Miátovics Mihály-, Kovács Pál polgármester vezényletével nyugodtan megkezdhette az önkormányzat eddigi dicstelen működésének kozmetikázását. Azonban a „felkentek” által felkent „make up” sem volt elég elfedni a valódi szándékukat.
A visszafogott hangnem, a pozitív közös akarat minduntalan hangsúlyozása csak egy silány erőlködésbe torkollott, melynek egyetlen célja, hogy a jelenlévő érdeklődők elől eltüntesse önkormányzati szennyest.
 

Hiszen egyetlen szó sem hangzott el az elbukott IKSZT pályázatról, a határidőre el nem készült játszótérről, a meg nem valósult regionális borversenyről, és arról sem, hogy vajon mi akadályozta meg a képviselő-testületet, hogy febr. 11. óta nem tartott testületi ülést, mellyel rettentő kellemetlen helyzetbe hozta a február óta segélyre váró családokat.

Helyette volt viszont a közös akarat, hogy ismét lesz útépítés. Na nem csak a betervezett felújító kavicsozgatás a szőlők felé vezető sztrádákon, hanem valódi aszfaltozás!
De nem a szokásos pályázatfüggő, kuncsorgósan, önrészesen „jól gondoljuk meg elvtársak, mire költjük a pénzt”.
Nem bizony! Csak úgy lazán zsebből kirittyentve 8 milliót, még pedig a „járhatatlanul veszélyes” Ibolya utca leaszfaltozására. Mely így a szélén 25-25 cm-rel megszélesítve fogja reprezentálni a közös akaratot.
Érdekes módon erről a közös akaratról még sem a költségvetési tervezetben, sem a közmeghallgatáson nem hallottunk.
Akkor még, valami „kultúrházasan nemzetiségies IKSZT” volt a legfontosabb cél, hiszen 18 éve erre spórol a falun az önkormányzat.
Most meg csak úgy zummbele?
A „négyek” eldöntötték!
Gyorsan megszavazták, sőt a kivitelezőt is kiválasztották!
Csak azt nem mondták meg, hogy miből fizetik ki? És vajon miért ez a kapkodó sietség?
Bizonyára ez már a „B-terv” része, hogyan nullázzuk le a falu megtakarított pénzét.

A legnagyobb durranás csak ezután következett, mikor is eldöntötték, hogy az eddigi három útépítés kapcsán megsarcolt gazdák számára visszafizetik a törvénytelenül beszedett útfejlesztési hozzájárulásokat.
Ez összegszerűen a két bekötőút esetében 1.131.000 Ft, míg a Dubravai út esetében 2.380.500 Ft.
De vajon miért is?
Nos Kovács Pál szerint:

„Volt egy olyan mindenki által elfogadott javallat, hogy az önkormányzat mind a három út tekintetében vállalja a teljes lakossági önrészt. És ebből következik, hogy akik eddig befizették, azok visszakapják a pénzüket.”

A „királyi” indoklás szerint, például a Dubravai út esetében:

„Nagyon sokan a nem fizetők közül is használják az utat. Egy mérhetetlen igazságtalan dolog az, hogy a 100-ból 30-an becsületesen befizették, a többi ember, pedig nem.”

Tehát, ha jól értem, az a problémája a nagyemberünknek, hogy nemcsak a „becsületes” 30, hanem a „becstelen” köz is használja a közutat, akik e magasztos kegyért nem hajlandóak fizetni.
E rettenetes társadalmi igazságtalanság megszüntetése végett a „becsületesék” visszakapják a pénzüket.

Ám, jött a szokásos álszent királyi siránkozás:

„Én ilyenkor mérhetetlenül szomorú vagyok, mert ha jól belegondoltok, ezen a falu nagyon sokat bukott, és ebből a pénzből, ha rendesen befizetik, megtudtuk volna csináltatni a József A. utcát. Őrült károkozás! Őrült károkozás! Mert az is kb. 8-10 millióba került volna.”

Tehát már megint az a „becstelen köz”, akik nem voltak hajlandók bedőlni egy nyilvánvaló csalásnak, és nem fizettek, miattuk nem lehet megcsináltatni a József A. utcát!
Ugye nem az a bűnös, aki 16 milliót, vagyis két József A. utcányit döngöltetett a saját és cimborái szőlőihez vezető sztrádájába?

Mindegy... Fájó szívvel, de vissza lesz fizetve a pénz.
Azonban még mielőtt valaki elalélva maga alá piszkítana a nagy meghatottságtól, e hatalmas „királyi kegy” kapcsán, és önfeledt költekezésbe kezdene az „ajándék ló-vé” érkeztének hírére, még ne rohanjon a pénztárba, mert Kovács Pál szerint:

„Meglehet, hogy később lesz kifizetve, mert le van kötve. Tehát nem a jövő hónapban.”

Tehát a pénz a bankban fial, kb. három hónapig. A kifizetés majd közvetlenül a választások előtt...

Hurrá!
Két év után eldöntik, hogy visszafizetik a pénzeket, melyekről már 2008 júniusában tudták, hogy jogtalanul szedték be a gazdáktól!

De mi lehet e önkormányzati pálfordulás hátterében, hiszen még 2010-ben is azt szajkózta az illetékes elvtárs, hogy a pénzeket nem adják vissza, mert a gazdák nem kérték vissza, hiszen örülnek, hogy remek kavicsos utakon közelíthetik meg a birtokaikat.
Talán angyal szállt a Bubán partjára? Vagy Pali király így kívánja szeretetét kinyilvánítani az imádott népe felé?

Az ok sokkal prózaibb:
a Pécsi Városi Ügyészségre feljelentés érkezett „ismeretlen tettes vagy tettesek ellen” a szemelyi önkormányzati útépítések kapcsán, csalás, hűtlen kezelés, hivatali visszaélés és esetleges korrupció vádjával!

Azonban hála a még meglévő építőanyag-ipari kapcsolatoknak, az elvtársi tégla gyorsan súgott.
 

Így az „ismeretlen tettes vagy tettesek” nyomban suvickolni kezdték az önkormányzati szennyest!

Az ókori és a középkori uralkodók előszeretettel alkalmazták a díszítőkultúra sajátos elemeit, mikor is a birodalmuk utjait az ellenségeik karóba húzott, vagy éppenséggel keresztre feszített testeikkel ékesítették. Tették ezt bizonyára nevelő célzattal, vagy pusztán elrettentés végett a népük okulása elősegítésére.

Az nem tudható, hogy Szemely uralkodóját, Pali királyt mi vezérelte, -a hagyomány tisztelet, vagy csak a közmunkások szivatása-, de mindenesetre a szeretett népéből kivert 16 milliós „Királyi sztrádáját” feldíszítette az út menti nyársak sorával.

Az esztétikai értéket mélyen magában hordozó karók külön ékessége, hogy kihegyezve meredeznek az arra közlekedők riogatása érdekében.
Bizonyára a közelgő választások előszeleként értékelhetjük, a karók számozottságát, habár nevek még nincsenek feltüntetve, jelzés értékűnek tekinthetjük e gondoskodó figyelmességet az uralkodó részéről.

Ha viszont valami fatális véletlen folytán nem az uralkodó ellenzéke, hanem éppenséggel valamelyik „royalista” illuminált pincelátogató, vagy egy arra kerékpározó gyermek nyársalódik fel a karókon, azt bizonyára a kedves uralkodó betudja az elkerülhetetlen veszteségként.

De tudjuk, amíg nem történik baleset, nincs miről beszélni, és addig az idiotizmus újabb példája hűen tükrözheti Szemely uralkodójának elmeállapotát.
 

Szemely Önkormányzata jól kalkulált, amikor is meghatározta az új „únyiós” játszótér elkészültének dátumát, mert a 2010. május 30. éppen a Gyermeknapra esett.

Hiszen nincs is felemelőbb látvány, amikor a sok örömtől sugárzó gyermek birtokba veheti az elkészült játszóteret.
A Gyermeknap elmúlott., és a megadott dátumra csak a kerítés készült el, potom 2 milláért. A szűkös költségvetésből nem csoda, hogy nem futotta az utcafronti kerítés korhadtan hiányos léceinek kicserélésére. A festék mindent eltakar, vagy mégsem?

Az avatás helyett a felnőttek vették birtokba a játszóteret, és egy hétvégén keresztül, ásót, lapátot ragadva igyekeztek elvégezni azt, amit a pályázaton nyertes cégnek, a pécsi Rellüm Informatikai Kft.-nek már rég meg kellett volna csinálnia, hogy előkészítsék a terepet a játékok beépítéséhez. Csakhogy a számítógépekkel nem lehet földet túrni! 

Az apukák, anyukák áldozatos „kommunista szombatja-vasárnapja” sem volt azonban elegendő, így jöhettek a köz és vendégmunkások, hogy mire a Rellüm alvállalkozójának, alvállalkozója megjelenik, az alapok ki legyenek ásva.
Az önkéntesek „munkavezetője” szerint, állítólag a Rellüm megígérte, ha elvégzik a piszkos munkát -kiássák az alapokat-, akkor a cég nagylelkűen két grátisz játékkal megajándékozza a települést.
Sőt, ha a helyiek vállalják a játékok beépítését is, akkor a résztvevők kapnak még egy „Ki nevet a végén” társasjátékot is.
 

A további terheket, -az 5 milliós számla kiállítását, és a pénz bezsebelését-, a Rellüm magára vállalta.

Így készülget a szemelyi játszótér, melynek az átadásával különben sem kell annyira sietni, hiszen jó lesz az majd közvetlenül a választások előtt is.

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program következtében a magyarországi településeket ellepték a falubuszok. Az ajándékozó igényeinek megfelelően egységes díszítéssel látták el a járműveket, melyen természetesen állandó és meghatározott helyet foglal el az ajándékozó reklámja, hogy azért a nép tudja, hogy kinek is kell hálával tartoznia. Habár ez a törekvés elég a visszájára sült el, ismerve az áprilisi eseményeket.

Kormányváltás ide, kormányváltás oda, egyelőre még a virágos jókedvet tükröző járgányok róják az ország útjait, persze lehet, hogy hamarosan a virágok elhervadnak és helyettük narancsok borítják a falubuszok felületét.

Az egységes kinézettel szakítva, Szemely vezetői megint nagyot alkottak, ugyanis egy saját reklámmal is ellátták az "okosok" a szemelyi falubuszt.

Valakik elengedhetetlenül fontosnak tartották, hogy a falu életében meghatározó(???) szerepet elfoglaló "baráti" kapcsolatnak teret adjanak. Bizonyára Semejci is hasonló gesztussal honorálja a helyi vezetőink nyelvcsapásait. Ha csak nem Semeljci adta a buszt? Akkor meg miért van rajta az ÚMVP felirata.

Csakhogy van egy kis bibi, mert ez a falubusz a falugondnoki feladatokat hivatott ellátni, mégpedig Magyarországon, hacsak az önkormányzat nem csatolta Szemelyhez a horvátországi Semeljcit is.

Másrészt a Magyar Állam -az adófizetők pénzéből- nem a helyi kisebbségi önkormányzatnak adta a falubuszt, hanem Szemely községnek. De bizonyára a drága vezetőink még mindig nem ébredtek fel! Vagy talán ezzel akarták demonstrálni falu 2/3-a felé a járgány hovatartozását, esetleges használói körét?

Azt, hogy a falu közpénzéből ápolgatják néhányan a "baráti" kapcsolatukat, sajnos már megszoktuk. Azonban egy közfeladatokat ellátó falubuszon semmi helye a kiváltságosok "barátai" reklámjának. Sőt semmilyen reklámnak sem, csak az adományozó megnevezése és a település neve szerepelhet rajta.

Persze a "baráti" kapcsolatok feltüntetésének is meg van a helye, mégpedig a település határában a névtábla alatt. Ezt a települések örömmel meg is teszik, feltéve, ha az a kapcsolat valódi, és az egész lakosság érdekeit szolgálja, és nem csak néhány kiváltságos repijét biztosítja.

Szemely lakói imádják a buktát. Különös tekintettel azt a fajtáját, amelyet immár 18 éve a Kovács Pál polgármester által vezetett mindenkori önkormányzat tálal fel nekik. A lakosság bukta iránti rajongását bizonyítja, hogy minden önkormányzati választási ciklusban képesek azt megkajolni, és e finom falatokért még képesek áldozatot is hozni.

A bukta neve: „Kultúrház”
Hozzávalók:
• 1 db gigantomániás polgármester, aki a helyi igényeket és a realitásokat messzemenően figyelmen kívül hagyva a saját nagyságát kívánja az elkészülendő művel demonstrálni
• 1 db képviselő-testület, akik összetételüktől függetlenül megvezethetők
• 1 db nemes cél, hogy a falunak legyen egy használható közösségi háza
• 1 db pályázatíró, aki -jó pénzért- képes a mindenkori pályázati lehetőségeknek meg nem felelő kultúrház-pályázatot elkészíteni
• 1 db falu hiszékeny lakói, akik lemondva az egyéb fejlesztésekről képesek 18 éven keresztül kuporgatni a forintokat a kultúrház felújítási önrészébe /28 millió/

Elkészítés: az alapanyagokat négyévente gyúrjuk át, és a választások előtt ígéretként tálaljuk fel a népnek. Az élvezeti értékét és a fogyaszthatóságát nagyban növeli, ha ciklusonként más-más ízesítéssel látjuk el, mint például a „Horvátország kormányának támogatása”, vagy a „Leader-program”, vagy a „Horvát Nemzetiségi Ház”, vagy a legújabb varázsszó az „IKSZT”.

Tálalás: mindenképpen szükséges, hogy a polgármester, minden lehetséges fórumon, -újság, testületi ülés, közmeghallgatás, kocsmai eszmecsere, stb.- ájtatos képpel kijelentse, hogy „a kultúrház a legfontosabb, mindent ennek a célnak rendelünk alá”.

Megjegyzés: azt viszont vegyük figyelembe, hogy a „szemelyi-bukta” mások számára fogyaszthatatlan, élvezeti értéke a nullával egyenlő. Éppen ezért a visszautasítások esetére, már jó előre készítsük mellé a jól bevált szabadkozásokat, mint például a „forráshiány”, a „csak ilyenre pályázhattunk”, a „a kicsi nem kell, mert az igények nagyok”, stb.
Azon ne csodálkozzunk, ha mások képtelenek megérteni, hogy a szemelyiek mit szeretnek ezen a buktán, hogy képesek 18 éven keresztül majszolgatni.

Válaszként mondhatjuk a kissé elferdített idézetet: „igaz, hogy a bukta szar is, meg unjuk is, de a miénk”.

Ui: 2010. április 6-i dátummal döntött az ÚMVP Irányító Hatóság az IKSZT-pályázat eredményeiről, ezáltal összesen 25,4 milliárd forint uniós támogatás segítségével közel 600 kistelepülés lehet gazdagabb az ott élők számára kulcsfontosságú közösségi és szolgáltató térrel. Az egyes pályázók - akik egy címbirtokosi pályázaton már sikerrel helyt álltak - különféle, a helyi igényeket leginkább kielégítő funkciókat terveztek be az általában felújítandó épületek falai közé.
A forrás lehetővé teszi az épületek rekonstrukcióján, bővítésén túl a szükséges eszközök beszerzését, valamint három éven keresztül hozzájárulhat a működtetési költségekhez is. A várakozások szerint a nyertes falvak lakói ezentúl számos olyan szolgáltatáshoz juthatnak hozzá helyben, amelyekhez eddig utazniuk kellett, emellett pedig lendületet kaphatnak az eddig infrastrukturális hiányosságok miatt megakadt, vagy döcögve haladó közösségfejlesztési folyamatok.
879 címbirtokos település közül 573 kezdheti meg az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér beruházást - támogatási határozataikat már postázza az MVH.

A Baranya megyei nyertesek: Alsómocsolád, Alsószentmárton, Babarcszőlős, Baksa, Bánfa, Bicsérd, Bikal, Boda, Bogádmindszent, Bogdása, Bükkösd, Csányoszró, Cserdi, Drávafok, Drávasztára, Dunaszekcső, Egerág, Erzsébet, Geresdlak, Görcsönydoboka, Ibafa, Hegyszentmárton, Hetvehely, Himesháza, Hosszúhetény, Kárász, Kétújfalu, Kisasszonyfa, Kislippó, Kisvaszar, Kisszentmárton, Lánycsók, Lapáncsa, Magyarbóly, Magyarhertelend, Majs, Nagykozár, Nagynyárád, Óbánya, Ócsárd, Palotabozsok, Páprád, Pellérd, Pogány, Somberek, Somogyhárságy, Szabadszentkirály, Szalánta, Szászvár, Székelyszabar, Szentkatalin, Szigetvár, Túrony, Vajszló, Vásárosdombó, Versend, Zaláta
A nyertesek a sajtóban örömmel adtak hírt a sikeres pályázatukról:
Geresdlak – 40 millió, Hetvehely – 30 millió, Lapáncsa – 50 millió, Székelyszabar 34,5 millió

Szemelynek meg maradt a bukta! Jó étvágyat!

Szemely legitim uralkodója I. Kovács „Bikacsökös” Pál király, hivatalosan baráti látogatásra Japánba utazott.
A látogatás célja, hogy behatóan tanulmányozza az uralkodóházak fennmaradási lehetőségét a XXI. században.
Pali király előtt több lehetőség is adódott, hogy mivel töltse a jól megérdemelt szabadidejét. Azonban úgy döntött, hogy inkább a macerás Japán tanulmányutat választja a Pécsi Városi Bíróságon történő, - rágalmazási perben, mint vádlott -, megjelenése helyett.
A Bíróság méltányolta a szemelyi kiskirály törekvését, - a Japán és Szemely uralkodóházainak jó kapcsolatainak ápolására -, ezért júniusra elnapolta a tárgyalás megtartását.

Lecsapott a pöröly. A „szemelyi rambó” néven elhíresült lény ismét hallatott magáról.
Hatalmas bátorsággal alakította át a kocsma előtt ücsörgő, védekezésképtelen állapotban leledző egyik helyi lakos fizimiskáját.
Hőstettének megünneplésére az előkészületek, bizonyára, folyamatban vannak.

Épülhet a játszótér. Az uralkodó távollétében egy aprócska hírt jelentettek meg a hűséges alattvalók a Dunántúli Napló-ban, miszerint az elnyert hatmilliós támogatást az önkormányzat még megtoldja másfélmillióval, hogy a helyi igényeknek megfelelő, szabványos játszótér elkészülhessen.
A kerítés építése már megkezdődött, de hamarosan feldübörögnek a Rellüm Kft. számítógépei, és tintapatronjai is, hogy a játékok beépítését elvégezzék a májusi ünnepélyes avatóig.

"Világ Ökörség" fesztivál. A Szemely Önkormányzatának hivatalos honlapja, a szemely.hu, meghívást kapott a „Világ Ökörség” fesztiválra, köszönhetően a szerkesztőjének korszakalkotó újításai miatt.

A webMester ugyanis alapjában megváltoztatta a weboldalakkal szemben támasztott, idejétmúlt szabályokat. Újításai következtében a világ webszerkesztői fognak áttérni az új szabványra, miszerint a legrégebbi hírnek kell legelöl lenni, és a friss infókra vágyók túrják át az egész honlapot a megtalálásukért. A hivatkozásoknál a legfontosabb szempont, hogy a hivatkozott anyag ne legyen feltöltve a szerverre.

„A valódi életbölcsesség abban van, hogy a mindennapokban észrevegyük azt, ami csodálatos.” 

„Hiszen szűkebb környezetünkben is sok jó, szorgalmas és tehetséges ember él. Szemely, ha összefogna, és a tehetségeket mozgósítaná, csodákra lenne képes. Ez ma sajnos még távoli álomnak tűnik... Ahogy mindenki, én is rengeteget tanultam annak idején a mostani öregektől. Főleg azt, hogy van egy nagyon fontos vonás, ami a legtöbb sikeres és felelős emberben megtalálható –a személyes felelősségtudat. Ők vállalják a felelősséget döntéseikért, tetteikért, problémáikért pedig nem hibáztatják a szomszédot, a gazdaságot, az államot, vagy az időjárást. Nem várnak arra, hogy a körülmények kedvezőbbre forduljanak, hanem nekikezdenek és megteremtik azokat.

Tegyünk azért, hogy 2010 ne a viszálykodás éve legyen Szemelyben, hanem a töretlen fejlődésé!”

 

„Pali bácsi és Képviselő Urak! Bizonyítottátok, mint megannyiszor, éles észjárásotokat válaszaitokban! GRATULÁLOK!!!”

 

„Számomra a jegyzőkönyvből az derül ki, hogy a kérdezők zöme felkészületlen, okoskodó és rosszindulatú. Nem muszáj intelligensnek lennie, de elvárható tőle a témákkal kapcsolatos felkészültség!... A legveszélyesebb az önjelölt kategória. Azoktól minden kitelik!! Nekik semmi sem szent!! Csakhogy az ilyen típusú személy mételye lehet egy közösségnek is!”

A Nemzeti Ünnep kapcsán, Szemelynek ismét sikerült az országos média látókörébe kerülnie. Hiszen mint kiderült a híradásokból, az országosan bejelentett 658 rendezvényből, csak négyen kellett a rendőrségnek intézkednie, és csak egyedül Szemelyben került sor erőszakos cselekményre.

BAMA 2010. márc. 15.
Méltóságteljes megemlékezés Pécsett, balhé Szemelyben
 

MTI 2010. márc. 15.
A hétfőre országosan bejelentett 658 rendezvényből az Országos Rendőr-főkapitányság összegzése szerint négy településen kellett intézkedniük
 

A Baranya megyei Szemely községben egy ünnepi megemlékezés előkészítésében részt vevő dolgozókat a rendezvény helyszínénél lakó helyi lakos bántalmazta, majd a kiérkező rendőrökre rátámadt. Az intézkedő rendőrök az elkövetőt hivatalos személy elleni erőszak bűncselekmény elkövetése miatt előállították.

Ennyi a szűkszavú híradás, melyből nem derült ki, hogy ki és vajon miért érezte kötelességének a hivatalosan engedélyezett ünnepi rendezvény megzavarását.

Nyilvánvaló, hogy semmisem úgy történt, ahogy történt, csak pusztán a média szenzációhajhászásának esett áldozatul egy igaztalanul megvádolt ember.
Hiszen ha úgy történt volna, ahogy történt, akkor Szemely község legitim uralkodója Kovács Pál nem lapított volna az események helyszínétől 50 méterre lévő rezidenciáján, miközben rendőrautók száguldozva érkeznek és egy mentőautó átsuhanása, emeli az ünneplők, himnusz alatti áhítatát.
 

Mert semmisem úgy történt, ahogy történt, hiszen Bosnyák András, a volt önkormányzati képviselő, - az uralkodó erős embere-, csak pusztán a túlbuzgó nemzeti öntudatból, és az erős szélnek köszönhetően esett neki az ünnepség előkészítésében ügyködöknek. Nem bántalmazta őket, hogy is tenne ilyet egy nemzetiszínű hajpántos egyén a nemzetiszínű kokárdásokkal. Csak önfeledten megölelte őket, miközben egyiknek megsimogatta a halántékát, míg a másikkal pajkosan összekoccintották a buksijukat. Mint ahogy az sem igaz, hogy leköpte a nagy hejehujára kijövő idős hölgyet, csak pusztán a nagy szél kifújta a szájából a feleslegessé vált váladékot, épp az említett nénire. Aki ezért nem is haragudott, sőt megkérte Bosnyák urat, hogy egy ugyanilyen mintát helyezzen el a házának kapuján, hogy az unokák CSI-ost játszhassanak. Persze, hogy az öregurat sem akarta megütni, mert nem érte el. És különben is a rendőrök mindent félreértettek, mert ő jó családapaként a kisfiának, csak azt akarta megmutatni, hogy hogyan kell a sünöket tavasszal lefektetni. Azt, hogy közben erősen megizzadt, és a rendőrök lefújták, külön megköszöni, hiszen büdösen mégsem lehet az ünnepségen részt venni.
Azon az ünnepségen, ami nem is volt.

Hiszen Szemelyben nem illik megünnepelni a magyarok Nemzeti Ünnepét, ugyanis ez zavarná az uralkodó és a sleppje nyugalmát, mert Magyarországon egy 70 %-ában magyarok, lakta településen nem kívánatos a magyarok Nemzeti Ünnepe.

Tehát, ha nem volt hivatalos ünnep, -a helyi uralkodó slepp szerint-, akkor azt nem is lehetett megzavarni. Különben is csak a „civilesek” akartak megint ugra-bugrálni a Nemzeti zászló körül, holmi március 15. miatt. Azt meg már a nagy „szemelyi gondolkodók” /Mexi, Ramex, O verdose/ is megmondták a falunak nincs az ünnephez való kötődése.

Igaz, hogy az ominózus ünnepi tér a Damjanich és a Kossuth utca határán van, de ez nem jelent semmit, hisz milyen hülyén nézne ki, ha holmi mezítlábas cigi miatt ünnepet tartanánk.
A civilek különben se ünnepeljenek, hiszen Pali bácsi is megmondta, hogy Szemelyben minden ami rossz, az „a civil szervezet bűne”.
 

Mert semmisem úgy történt, ahogy történt, hiszen ez a Bosnyák András, nem az a Bosnyák András, aki az interneten „Vakac” néven osztja a kedves gondolatait, akinek küldetése van, hogy meg kell védenie Szemelyt, a szemelyiektől, és megalkotta a „szemelyi meg nem szemelyi” fajelméletét.

Részlet a telefonos fenyegetéséből:
„Én szeretem Szemelyt, viszont Te nem vagy Szemelyi. Tehát nem azok közé tartozol, akiket én szeretek. Téged egyáltalán nem szeretlek... Fogd be a szádat Szemellyel kapcsolatban! Én a Szemelyt védem... Nekem az a véleményem, hogy Te fejezd be a véleménynyilvánítást... Nehéz az eszedbe vésni, hogy szemelyi, meg nem szemelyi?”

Majd itt egy döbbenetes, épelméjűnek nem nevezhető gondolatmenete:

Vakac 2009.03.23. 01:03:11 @O_verdose: Ki kell alakítanunk egy társaságot. Esetleg a társaságunkból egy tag annyira "durci" lesz, hogy a bábos és a tésztás nyakát kitekeri. Míg a büntetését tölti, így a világhálón keresztül tartani kell benne a lelket. Mer a törvény az effajta féregtelenítést sajnos nem támogatja. Érezze, hogy nem élt (ölt) hiába.

Majd jöjjenek a kitelepítések:

Vakac 2009.04.25. 07:17:23 Ez lenne a holnap Szemelyben? Ezek a gerinces remek emberek arra nem gondolnak, hogy bikacsök akkor is lesz ha netán ők lennének a vezetők. A szentkúti választók meg Szentkúton. Megnyugtató megoldás csak az lenne a tésztás is meg a bábos is Szentkútra költözik. Mert ott se szőlő se bor se út, csak hasonlóan remek emberek. Persze menne velük a Bari klán, és jóindulatú Mári is. Netán nem nem férnének el, néhány szentkúti ide jönne lakni. Szerintem minőségi csere lenne.
 

És az ünnepre készülődőben az alábbiakat hangoztatta... véletlenül.

Vakac 2010.03.12. 15:09:25
@Fenyvesi Árpád: Ismét ünnep! Ezt szereted használni. Karácsonyi kunyerálás, és a Március 15. Szerintem mind kettőt gusztustalan önfényezés. Téged megelőzően senki nem kérte az Annamari adományát, neked volt pofád és kérted tőle. Szegény nem tud nemet mondani inkább elköltözik. Jobban járnánk, ha te szednéd a sátorfádat.
48-as megemlékezéssel kapcsolatban az számomra a sértő, hogy azon a helyszínen ahol ünnepeltek, ott vannak olyan holtaknak emlék állítva akik hasonlóan áskálódó emberek rosszindulatának estek áldozatul. Most rád, és hasonszőrű cimboráidra gondolok. Ebből kifolyólag amit csináltok az már provokáció.

És itt a megerősítő támogatás a cimbitől...

O_verdose 2010.03.13. 14:17:37
@Vakac: Teljesen egyetértek veled!Borzasztóan elkeserít, hogy nem tudok annak örülni, és nem tudok büszke lenni arra, hogy kis településünkön is megemlékeznek a Nemzeti Ünnepünkről, mert ahogy vélekedsz, szerintem is gusztustalan önfényezés az egész.
Próbálok túllépni azon, hogy azok az emberek, akik ezt szervezik, áskálódó, feljelentgető, fenyegetőző alakok, akik tévedhetetlenül hiszik magukról, hogy csak az a jó amit ők csinálnak, csak sajnos már annyit ártottak ennek a közösségnek,hogy nagyon sokan nem tudunk elvonatkoztatni, és maradéktalanul örülni.

Bosnyák András arról nem tehet, hogy néhány agyalágyult cimbora túlfűtötte az elméjét.
Mikor már az agyában összekeveredtek a féldecik és a gondolatok, kezdte komolyan venni, hogy ő a szemelyi „rambo”, aki majd megvédi az uralkodót és holdudvarát a gonosz „civilesek” ármánykodásaitól.
Most meg véletlenül belesétált a „hivatalos személy elleni erőszak bűncselekmény elkövetésébe”.
De, no para! Pali bácsi majd, elintézi! Bizonyára megszerzi a sztárügyvédet Bandinak is, ami persze nem lesz olcsó, de majd elintézzük okosba...plussz egy kis rendkívüli segély...a fiúk megszavazzák...
 

Hazatérve a rendőrségi kiruccanásáról, a kocsmában a cimborák „nemzeti hősként” ünnepelték, akinek sikerült meggyaláznia a magyarok Nemzeti Ünnepét, aki halálmegvető bátorsággal ütött meg védtelen embereket, köpött le idős nyugdíjas hölgyet, és hozta rá a frászt az ünnepre készülődő gyerekekre és a felnőttekre. Aki „büszke tettével” elintézte, hogy néhányan az ünnep délutánját a családjuk helyett a kórházban és a rendőrségen töltsék.
 

Azonban a szemelyi „rambo”, csak tette, amire be van programozva.
Híven követte a „bikacsökös” uralkodója által képviselt trendet. Azt a trendet, melyet a szemelyi képviselőtestület „erkölcsös” tagjai vallanak, hogy igen is helye van az erőszaknak Szemelyben. Üsd a magyart! Legitim az erőszak!
 

Bizonyára lesznek, akik köszönetet mondanak, neki is, úgy ahogyan tették azt Kovács Pál polgármester „bikacsökös” produkciója kapcsán is 2008. augusztusában:

Magyar Nemzet 2008. aug. 9.
"Sárosácz Mihály, a szemelyi horvát kisebbségi és a megyei horvát önkormányzat elnöke szerint bár nem ez lett volna a megoldás, ugyanakkor „üdvözli, hogy végre valaki felébresztette a szunnyadó erőt”, hiszen sokan vannak, akiknek elegük van ezekből a „verbális atrocitásokból”...
Ugyanakkor megjegyezte, elképzelhető, hogy az unokatestvére – aki nem tagja a kisebbségi testületnek – által a megyei napilapnak tett nyilatkozatot maguk is felvállalják. E szerint a „kisebbségi önkormányzat köszönetet mond Kovács Pálnak, aki bebizonyította, hogy nemcsak kiváló polgármester, de tökös legény is.”

Nos ha az elnök úr, ezt akarta? Akkor boldog lehet, és boldogok lehetnek a kocsmában a "hőst", önfeledten ünneplők is, hiszen tapasztalhattuk, hogy Szemelyben 2010. március 15-én felébredt a szunnyadó erő.
Nem esett messze az alma a fájától! Férges mind a kettő...

Ui: Azonban ne feledkezzünk meg azokról az emberekről, akik 2010. március 15-én, Szemelyben a metsző hideg szél és a fizikai és lelki terror ellenére végig kitartottak a Nemzeti Ünnepünk alkalmából rendezett ünnepi megemlékezésen.
Köszönet nekik! Köszönet a szereplőknek és köszönet a szervezőknek!

Na ilyen sem volt még!

Szemely Honlapján megtalálható a 2010. 02. 26-án megtartott Közmeghallgatásról készült hiteles jegyzőkönyv.

Bizonyára ez köszönhető Szauer Tímeának az új körjegyzőnek.

Persze azért, egy kicsit kutakodni kell utána, mert a webMesternek sikerült megint jól eldugnia. Hiába az időrendiség nem az erőssége. De legalább látható, ameddig látható... Mivel a témát már kellőképpen kiveséztem, ezért foglalkozni már nem nagyon akarok az ott elhangzottakkal. Pusztán érdekességként ajánlom az előző írásom összevetését a jegyzőkönyvvel, leginkább azoknak akik nem vettek részt a nagy eseményen.

Az ott elhangzottaknak köszönhetően a körjegyző -állva a szavát- betekintést engedett a falu könyvelésébe, hogy a homályos pontok megvilágosodást nyerjenek. Minden szépen lekönyvelve, a végösszegek stimmelnek... de aki keres az talál...

Csak néhány érdekesség a KIHOP -"e-Magyarország Pont fejlesztése"- pályázattal kapcsolatban mire is lett elköltve az állami támogatás 895.000 Ft-ja, a számlák szerint:

• 350.000 Ft az oktató /Gyurkó Erika/ tiszteletdíja a 3 napos (!!!) gyorstalpaló tanfolyamért, hogy néhány szemelyi lakos megtanulja, hogyan kell bekapcsolni a számítógépet
• 65.000 Ft a tananyag fénymásolásáért a bútorgyártó, Magyarsarlósi AZ-F Bt-nek
• 180.000 Ft a 2 db új számítógép a Rellüm Kft-től, akit a játszótérépítési pályázaton győztesnek minősített a képviselő-testület
• 46.430 Ft tonerek a nyomtatóba a Rellüm Kft-től
• 100.000 Ft a falu honlapjának webszerkesztéséért és aktualizálásáért az MS Stúdió-nak /útólag leszámlázva, hisz a honlap már fél éve "működött"/
• internet előfizetési számlák
• plussz költségként 200.000 Ft közreműködési díj a segédnek /a költségvetésből?/

Egy másik vitatott pont a faluújság kérdése volt, hogy volt-e családi támogatás 2009-ben, vagy sem?

Idézet a hivatalos jegyzőkönyvből:

"Tavalyi évben indított el a község egy újságot Sárosácz Márk Tibor és felesége támogatásával. Ehhez még az önkormányzatnak 200.000,- Ft-ot kell hozzáadni. A Tibiék az idei évben is megadják a támogatást az újsághoz, amit ezúton is szeretnék nyilvánosan megköszönni a családnak annak ellenére, hogy nincsenek jelen."

Tehát a polgármester szerint, a Tibiék támogatásához /200.000 Ft a felajánlás/ az önkormányzat még hozzátett 200.000 Ft-ot, ez összesen 400.000 Ft egy olyan újságra amit a falu lakosságának 90 %-a nem tud elolvasni, mert nagyrészt horvát nyelven íródott.

Ugyanakkor a polgármester és a testület által szentesített beszámoló szerint, 2009-ben a faluújság 204.000 Ft-ba került!!!

Tehát a Tibiék a polgármester szerint 4.000 Ft-tal támogatták az újság létrejöttét!!! Azonban ez így nem igaz, mert a könyvelés szerint a Tibiék 151.000 Ft-ot /nem 200.000 Ft-ot/ fizettek be az önkormányzatnak, -igaz három részletben, és a nagy részét decemberben. Akkor viszont az önkormányzatnak csak 53.000 Ft-jába került az újság, és nem 200.000 Ft-ba!!!

Mindez csak néhány kiragadott szösszenet és természetesen nem egetverő dolog, csak pusztán a polgármester szavahihetőségét kérdőjelezi meg!